Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Várhidy Imre: Adatok a hazai bugonya és kukorica betakarítás gépesítésének történetéhez a XIX. század második felében a statisztika és a számok tükrében

A korábbi helyzeten változtatni kellett, hogy a földeken maradt kukoricaszárat ne verje több eső és hó, valamint ne pusztítsa őket a penészgomba is. A tápanyagban gazdag és takarmányozásra alkalmas kukoricaszár gyors betakarításán csak a gépesítés változtathatott. Ilyen meggondolásból szerkesztette kukoricaszárat kaszáló gépet Morvay J. Puszta-Darányban. A fogatos erővel működtetett kaszálógépét a szerkesztő egy erős, középen kiszélesedő gerendelyből állította össze, amely hátul erős vaskengyellel csatlakozott a két kerékhez. A gép elején villába ágyazott keréken helyezték el a kukoricavágó szerkezetet. A gerendely középső részénél a kengyelbe egy függőleges tengely ke4. Kukoricamorzsoló rült. Ez a tengely a gép indításától kezdve egy — a tengelyre szerelt — korongot is forgatott, amelynek késes karjai a kukorioaszárakat a talaj felett vágták el (24). A gép teljesítményére nem találtam adatokat. A századfordulóra az Amerikai Egyesült Államokban már azok a Mc. Cormick-féle gépek dolgoztak a kukoricaföldeken, amelyeknek kézimunkaerő szükséglete a minimális volt. Az Amerikai Egyesült Államokban a jó minőségű anyagból gyártott kukoricaarató-gépek erős vágószerkezetükkel még a vastag kukorioaszárat is elvágták, sőt ugyanezek a gépek végezték el a kukoricaszárak kévébe kötését is. Így egy-egy gépre kévehordót is szereltek, amely 3—4 kévét összegyűjtve megtakarította egy munkás munkáját. A behordott kévékről a csöveket és a csövek burokleveleit külön egy erre a célra szerkesztett hántológép fosztotta meg a csuhétól. A Mc. Cormik szárvágógépet hazánkban kizárólagosan sík területre, az Alföldre javasolták a gazdálkodóknak (25). A gép munkájának leginkább Lelbach Keresztély bácskai nagybirtokos Puszta Dubokai birtoka felelt meg, ahol 1903. szeptember 24-én és 25-én egy