Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Várhidy Imre: Adatok a hazai bugonya és kukorica betakarítás gépesítésének történetéhez a XIX. század második felében a statisztika és a számok tükrében

úgy, hogy más fogaskerék becsatolása által az áttételt nagyobbítjuk, illetőleg kisebbítjük." (7) A fenti idézetből kitűnik, hogy a szerző a gép nagy vonóerőigényének csökkentési lehetőségére is felhívta a gazdák figyelmét. A Scholtz-féle gép Scholtz E. A. matzdorfi lakos nevét viseli. A főtengelyre a gép vaskerekén kívül egy-egy bordázott munkakerék is került. A munkáig 2. Clayton és Schuttleworth „Hanson" nevű burgonyakiemelő gépe kerekek a munkaközbeni csúszás elkerülésére kiemelkedő kapocsvasakkal lettek ellátva, amelyek a kerék forgásakor a talajba mélyedve biztosították a gép egyenes és egyenletes járását. A Scholtz-féle gép szerkezetéhez hasonló volt a Clayton-Schuttleworth-féle gép. A két gép között az volt a különbség, hogy az utóbbin a forgókarok nem öntöttvas tárcsán voltak elhelyezve, hanem előnyösebb megoldás alkalmazásával egy közös agyba illesztődtek. A kovácsolt vasból készült forgókarok erősebb támasztó pontot nyertek a forgókarokat egyesítő agyban, mint a Scholtz-féle gépen alkalmazott forgókarok.