Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Várhidy Imre: Adatok a hazai bugonya és kukorica betakarítás gépesítésének történetéhez a XIX. század második felében a statisztika és a számok tükrében

Az Amerikai Egyesült Államokban az elevátoros burgonyakiszedő gépek terjedtek el. Ezeknél a gépeknél a földbe egy széles vas hatolt be és ennek közvetítésével került ia burgonyástól kiemelt föld az elevátorra. Az elevátor a rázó mozgást végző rácsazatáról a földet a gép alá, a burgonyát pedig kosarakba gyűjtötte össze. A felsorolt gépekből nálunk csak az egyszerűbb szerkezetűek, mint a Howard és Sack rendszerűek terjedtek el, de ezeket is inkább a nagygazdaságokban használták. A burgonyabetakarító gépek nagyobbméretű elterjedését hazánkban több tényező gátolta. Jiattka Ferenc véleménye az volt, hogy az ekék és betakarítógépek a zöld burgonyaszártól eltömődnek. Másodsorban a betakarítógépek hibája volt az is, hogy nagy vonóerőszükségletük miatt a kötött talajokon meghiúsult az alkalmazásuk. Jattka szerint a kiszántó eke volt a legjobb burgonyakiszedő eszköz, mivel az még ott is alkalmazható volt, ahol a kiszedő gépek már nem. Javasolta továbbá, hogy a kiszántó ekéhez alkalmazzanak száremelőt, amelynek segítségével a terebélyesebb szárrészekkel bíró burgonyát is ki lehet szántani (8). A századfordulót megelőző évben Niok Ede a gödöllői koronauradalom jószágigazgatója egy olyan burgonyakiemelő gépet szerkesztett, amelynek segítségével naponta 2—3 kataszteri hold burgonyatermését emelték ki a földből. A gépet két ló húzta. A gépen a hagyományos szerkezettől eltérően nem forgókarok választották szét a burgonyát a földtől, hanem egy függőleges tengelyen elhelyezkedő rácskerók, amely a kiemelő ekefejet követően a gép keretéhez rögzítetten kapott helyet. A gép megfelelően biztosította a burgonya kiemelését és a korábban ismertetett gépeknél kevesebb vonóerőt igényelt. A gép elején a kerethez erősített kaszapenge a burgonyaszárakat elmetszette. Üzemelése a burgonyaszárak okozta eltömődés kiküszöbölésévél folyamatos volt (9). Burgonyabetakarító gépversenyek, gépbemutatók A burgonyabetakarító gépek alkalmazásában rejlő előnyöket a XIX. század második felében kezdték felismerni. Jó gépéért az első megbecsülés Gottlieb Vilmos hersfeldi gépészt érte, az általa szerkesztett burgonyaásó gépért. A helyi Gazdasági Egyesület 110 tallért fizetett a szerkesztőnek munkája elismeréséül. A gép a bemutatáskor meggyőzte az érdeklődőket arról, hogy fele annyi munkaerő igénybevétele által is olyan jó munkát végez, mint a hagyományos négylovas ekével végzett burgonyakiemelés. A sajtóban így örökítették meg ezt az eseményt: „Kurhessen herczegség Rinteln nevű városkájában a gazdasági egyletet igen kellemesen lepte meg Gottlieb gépész, bemutatván az általa szerkesztett burgonyaásó gépet; mely nem is maradt sokáig az övé, mert az egyesület 110 darab tallérért megvette tőle." (10). A magdeburgi Gazdasági Gépész Egylet 1877 szeptember 20—21-re pályázatot hirdetett burgonyaásó eszközökre. A versenyt Wolmirstadtban tartották meg.