Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Várhidy Imre: Adatok a hazai bugonya és kukorica betakarítás gépesítésének történetéhez a XIX. század második felében a statisztika és a számok tükrében

VÁRHIDY IMRE* ADATOK A HAZAI BURGONYA- ÉS KUKORICABETAKARÍTÁS GÉPESÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A STATISZTIKA ÉS A SZÁMOK TÜKRÉBEN Hogyan fejlődött a hazai burgonyabetakarítás gépesítése 1845-től a századfordulóig A burgonya Nyugat-Európában a XVIII. század közepén, Kelet-Európában pedig a XIX. században honosodott meg. A burgonyát hosszú ideig mérgező növénynek tartották, s ez a körülmény akadályozta elterjedését. Feljegyzések tanúsítják, hogy Magyarországon Hadadi Wesselényi Ferenc nádor 1654-ben a Németországból hazatért protestáns akadémikusokat tömlöcbe záratta, mert úti csomagjaikból a vizsgálat alkalmával burgonya került elő. Hazánkban a burgonyát kezdetben Liptó, Árva és Gömör megyékben termesztették. Jellemző, hogy itt a burgonya nem a megfelelő tulajdonságok miatt terjedt el, hanem a lakosság szegényes táplálkozási igényét burgonyával lehetett legjobban kielégíteni. A burgonyát olyan területen termesztették, ahol a zab kivételével egyetlen gabonaféle sem adott kielégítő termést. A burgonya elterjedését a jó terméshozamot biztosító burgonyatalajok, a homok és agyag talajok elősegítették. Az északi felvidéket követően a burgonyatermesztés kiváló termőhelye lett a nyírségi és somogyi burgonyatermesztési körzet. A burgonya termesztéséről országos területi és termésmennyiségi adatait 1870-től írták össze. Az 1870-es, 1885-ös és 1900-as év vetésterületét és termésmennyiségét az alábbi táblázat mutatja: Év Learatott terület (kh) Termésmennyiség (t) 1870 623 717 855 960 1885 729 185 2 717 961 1900 883 350 4 497 472 (1) Az adatokból kitűnik, hogy a terület viszonylag kis növekedését a hozam nagyarányú növekedése kísérte. A nagymérvű növekedés a burgonyabetakarítás gépi megoldását szorgalmazta. A burgonyabetakarítás gépesítésének fejlődése a betakarítás munkáinak, a betakarító eszközök és gépek műszaki fejlődésének, valamint a gépek üzemelési kérdéseinek (gépversenyek, gépbemutatók) feltárásával ismerhetők meg. *24. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola, 1044 Budapest, Megyeri út 45.