Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

KÖNYVISMERTETÉS - Horváth Árpád: Csikvári Jákó: A közlekedési eszközök, a vasutak, posták, távirdák és a gőzhajózás története I–II. köt.

Verne a század végén Erdélyben járt stb. A 67. oldalon arról olvashatunk, hogy Verne így nyilatkozott „Szívesen elmondanám minden festőnek, utazzatok Szloyákiába ..." Mindez nem is nagyon érdekes és fontos, a képek lenyűgözően érdekesek. Lássunk néhányat. Függővasút (gőzzel), gőzfecskendő, hajómozgatás szárazföldön mozdonyokkal (az Eads-féle panamai terv), gőzautóbusz, gőzkalapács (ne feledjük a XIX. század technikai sztárja a gőz), alagútfúró pajzs a La Manche vasúti alagút építéséhez 1874-ben, óriásteleszkópok, partvédő óriáságyúk, hajóágyúk, Van Marum óriás sztatikus villamosgépe (ma is látható Haarlemben). Mutatja a londoni Viktória rakpart kivilágítását —1879-ben — kár hogy nem említi meg, hogy a Jablocskov ívlámpákról van szó. Sokféle repülőszerkezet, léghajó, helikopter stb. tervei tűnnek fel, jól érzékeltetve, mennyire foglalkoztatta a találmányok századának emberét a repülés. A könyv nem nyújt olvasmányélményt, de képei felidézik egy optimista kor vízióit, olyan korét, melyben hittek a technika mundenihatóságában, de technikatörténeti élményt is nyújtanak s ez az, amiért a szép könyv megkülönböztetett figyelmünket megérdemli. Horváth Árpád A közlekedési eszközök, a vasutak, posták, távírdák és gőzhajózás története I-II. A művelt közönség számára írta Csikvári Jákó. Franklin Társulat nyomdája 1882. — reprint 1986. 464-468. oldal, sok képpel, 340 — Ft. Elszoktunk az ilyen és hasonló parádés kiállítású könyvektől. A két, piroskötéses kötet minden bizonnyal az eredeti kiadás utánzataként jelent meg és dísze lehet minden magán- és közkönyvtárnak. Az 1867-es Kiegyezést követő évtizedekben Magyarország ipara, közlekedése szinte amerikai tempóban növekedett. Malmok, gyárak, vasutak épültek, folyamokat szabályoztak, érthető, hogy ebben a légkörben a technikai érdeklődés is széles körben megélénkült. Ennek kielégítésére jelent meg 1881wben például Frecskay János — kora egyik legnevesebb újságírója, a magyar szaknyelv úttörője nagy kétkötetes műve i Találmányok könyve, majd Fésűs György ugyancsak kétkötetes műve A legnevezetesebb találmányok könyve 1885-ben. Annak az oly valószínűtlennek látszó optimista kornak terméke Csikvári Jákó műve. A szerző 1847-1881 között élt, MÁV felügyelő volt, havi folyóiratot indított Magyar közlekedésügy és hetilapot Magyar tisztviselő címen. Szerencsés ötlet volt a Közlekedési eszközök története c. nagy munkájának reprint megjelentetése. Szerzője kora folyóirat-irodalmát jól ismerte, erről tanúskodnak például a különleges vasutakról szóló fejezetek. A könyv elején idézi Watt-ot, aki szerint „Valamely ország úthálózatának térképe jólétének bizonyítéka", ami napjainkig érvényes megállapítás. Ismerteti az utak — például római, alpesi stb. — történetét, a fapályás bánya jármű veket, a vasalt fapályákat, majd a vassínek kialakulását. Az archaikus gőzgépek után Stephenson munkásságáról szól. Szép fametszet mutatja például a Stockton-Darlington közötti vonal lokomotívját, majd a többi régi angol vasútvonal és a gazdasági életben lezajlott „vasút-mánia" történetét, a mammutvagyonok keletkezését, valódi és csalárd bukásokat. Ismerteti a légnyomatú vasutakat, az első földalatti vonalak berendezését, a fogaskerekű vasutakat. Találkozunk gőzautóval, közúti gőzvontatóval, utak, viaduktok, alagutak építésével. Szép korabeli kép mutatja a Mont Cenis