Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

KÖNYVISMERTETÉS - Horváth Árpád: Buday Tibor–Budayné Mosonyi Klára: A fizika fejedelme. Eötvös Loránd élete és munkássága

alagút építésekor használt robbantólyuk-fúró gépeket (amelyek ötletet adtak Westinghouse-nak a vasúti folytatólagos fék megalkotásához). Pályaudvarok berendezése — vízidaruk, szénrakás, fordítókorongok, váltók, jelzőberendezések bemutatása sem maradhatott ki a műből. Szól a vasutak katonai-harcá szati és hadászati — jelentőségéről, a sebesültszállító- és pánoélvonatokról. Olvashatunk a postaforgalom kialakulásáról, a híradástechnika fejlődéséről, távírórendszerekről, az Atlanti kábelről. Találkozunk az akkor még fiatal Edisonnal. Hadihajókat ábrázoló képei érdekesek; elsüllyedt magyar világra emlékeztet a fiumei hajógyár képe. A lánchajózásról mondottakkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy még 1959-ben is az aldunai Kazán^szorosban a zuhatagokon a Vaskapu nevű — magyar gyártmányú román szolgálatban levő — csőrlőhajó lánccal húzta fel az uszályokat a zuhatagokon. A második kötet az európai, amerikai, ázsiai országok vasútjait, távírdáit, postáját, hajózását mutatja be. Érdekes, hogy számos illusztrációja korabeli Verne könyvekből való, de ez nem von le semmit értékéből, kissé romantikus — nosztalgikus — töltést ad a mondanivalóknak. Szép munka Csikvárié és csak örülhetünk, hogy könyvkiadásunk rászánta magát a magyar technikatörténeti irodalom régi művének átmentésére. Horváth Árpád Buday Tibor — Budayné Mosonyi Klára: „A fizika fejedelme" Eötvös Loránd élete és munkássága. Magvető, 1986. 420 oldal, illusztrált. 29,— Ft. Eötvös Loránd élete és tudományos munkássága többé-kevésbé ismert. Több életrajz, kutatásait, felfedezéseit méltató tanulmány jelent meg róla. A folyadékok felületének tulajdonságai, a gravitáció és még néhány tudományos felfedezése, eredménye szakkörökben ismeretes. Mégis nyeresége ez a könyv a magyar tudománytörténeti irodalomnak, mert rengeteg sok személyes élményt, eseményt, összefüggést tár fel, olyanokat, amelyek az irodalomból ismeretlenek. Ehhez tudnunk kell, hogy a szerzők nagy szakértelemmel és buzgalommal kutatták fel a még rejtőző adatokat, kapcsolatokat, leveleket, személyeket kerestek fel, akik közelről ismerték Eötvöst, egyszóval valóságos feltárómunkát végeztek. Számos dokumentum fényképe ezúttal jelent meg először, olyanok, amelyek eddig családi levelesládák mélyén rejtőzködtek. Megtudjuk, hogy a fiatal tudós pályáján meglehetős könnyen haladt előre, amint olvassuk „ ... a kerekek, amelyek a tudományos karrier felé vitték, olajozottan gördültek". Ez így volt helyénvaló, hiszen előde Jedlik Ányos már idős volt, noha ő fejlesztette a kísérleti fizikát európai nívóra, ő mégiscsak a régi iskola veteránja volt, aki szívesen adta át helyét a modern, európai tudománnyal töltekezett Eötvösnek. Személyes események, családi kapcsolatok, eddigi életrajzokban nem található részleteit is megismerhetjük e könyvből. Milyen kár, hogy Eötvös egyetemi tankönyvet nem írt, aminek minden bizonnyal széleskörű egyetemi, társadalmi, politikai tevékenysége volt az oka. Az Eötvös-kollégium alapításával modernszellemű tanárnemzedék nevelődését kívánta előmozdítani. (Az ott tanult ifjak legtöbbje nem lett tanár, kutatók, írók kerültek ki soraik közül.) Az olvasó sok-sok eddig ismeretlen részletről kap felvilágosítást, ebből az adatgazdag, szép kiállítású könyvből, ami nyeresége irodalmunknak. Horváth Árpád