Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Móra László: Az Országos Természettudományi Tanács és Alap működése (1926–1944)

pékben c. kiadványhoz (1930—32). Az egyetemi botanikuskert gazdagításán fáradozó Szabó Zoltán növénytani, majd növényrendszertani professzor munkáját is szinte megszakítás nélkül támogatták, több részletben 8526 P segéllyel. Ekkoriban kezdődtek hazánkban a rendszeres állattani kutatások is, melyhez Szinnyei Merse Jenő kultuszminiszter 7700 P-t utalt ki az Alapból. Az össszegből Ehik Gyula vezetésével nagyszabású gyűjtőmunka folyt, 1943-ban Erdélyben 21 kutató 80 helyről 57 682 db állatot, köztük új állatfajokat gyűjtött. Az adatokat a Fauna Hungarica-ban tették közzé (1944). A folyók és tavak élővilágával foglalkozó, limnológiai kutatások folytatásához szükséges szakkönyvek és folyóiratok beszerzésére a tihanyi Magyar Biológiai Intézet igazgatójának, Entz Gézának 3000 P-t adtak (1930—31). Az 1941-ben alakult bajai Dunakutató Intézet felszerelésére is 400 pengős segélyt nyújtottak. A limnológiai kutatások támogatásával lényegileg közegészségügyi feladatot is teljesítettek. Az orvostudományok kiterjedt támogatásából csak néhány ismert orvosprofesszor kutatásait említjük illusztratív jelleggel. így például Issekutz Bélának sikeres gyógyszertani vizsgálatait 1938 és 1943 közötti évi 2—3000 P-vel, összesen 13 203 P-vel segítették, közöttük az anyagcsere-szabályozásra vonatkozó kutatásait. Beznák Aladár élettani vizsgálatait 1934 és 1944 között 18 820 P-vel támogatták. Rusznyák István a szegedi belgyógyászati klinikán a füllel nem hallható szívhangok és a szervezetben előforduló kőképződések vizsgálataira 8000 P-t kapott (1931/32). Ugyanakkor Bakay Lajos sebészprofesszor a 7500 pengős segélyből elektrokardiográf készüléket szerkesztett kísérletezés útján. A gyermekgyógyászok közül Hainiss Elemér budapesti, Bókay Zoltán debreceni és Kramár Jenő szegedi gyermek klinikája részesült támogatásban. A törvényszéki orvostan tanára Orsós Ferenc balesetkutatással foglalkozott, munkatársai közül például Kassai Antal adjunktus máig is időszerű téma keretében a közlekedési balesetek mechanizmusát vizsgálta saját tervezésű mérő eszközzel. A kérdésről előadást is tartott a Magyar Patológusok Társasága 1941. évi nagygyűlésén. A műszaki kutatások területén Rohringer Sándor műegyetemi tanár az Alap anyagi támogatásával folytatta talajvíz-megfigyelő állomások fejlesztését. 1933 végéig 120 új megfigyelő kutat létesítettek. 1939—40-ben két gépészmérnök-műegyetemi adjunktus kutatásait részesítették támogatásban; Krekó Bélának a mechanikai elmozdulás optikai úton való felnagyítására és Trautsch Kálmánnak karburátoros automobil és kompresszor nélküli dízel járműmotorokkal végzett kísérleteit. Az erdő- és mezőgazdasági területeken a soproni Bányászati és Erdőmérnöki Főiskola néhány vizsgálatát támogatták. Így Fehér Dániel erdőtalajtani, erdőtalajok mikrobiológiai vizsgálatát, továbbá Fekete Zoltánnak a magyarországi fák törzselemzését, felmérését célzó munkásságát. Támogatást adott az Alap Arany Sándor debreceni gazdasági tanárnak a szikes talajok kémiai összetételének és morfológiai sajátosságaira vonatkozó kutatásaihoz is. A Tanács megszűnése, rövid értékelése 1936 elején a 85. évében járó Ilosvay Lajos betegsége miatt leváltását kérte, majd rövidesen 1936. szept. 30-án meghalt. 1936 áprilisától az OTT elnöke Tangl Károly, alelnöke Vámossy Zoltán, ügyvezető igazgatója Mauritz Béla lett. Így