Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Móra László: Az Országos Természettudományi Tanács és Alap működése (1926–1944)

tott benzinvizsgálataihoz. A hazai és külföldi szakfolyóiratokban (így a Brennstoff—Chemie 1931. és 1932. évfolyamaiban) mindenütt feltüntette, hogy a vizsgálatok anyagi részét az Alap fedezte. E kutatások alapján épült fel és működött a péti Magyar Hydrobenzin üzem, mintát szolgáltatván arra, hogy az Alap támogatásával kezdett és folytatott tudományos kutatások hogyan fejlődnek iparilag elfogadott eljárássá. A fizikai kutatások között hatékonyan segítette az Alap Pogány Béla műegyetemi tanárnak a folyadékok szerkezetére vonatkozó, röntgensugarakkal végzett kísérleteit, akinek erre 1930 és 1933 között összesen 6500 P-t biztosítottak. A műegyetem fizikai intézetében folytatta sikeres kísérleteit Schmid Rezső adjunktus, m. tanár, aki spektroszkópiai vizsgálatokkal behatóan tanulmányozta például a nitrogénoxid-molekula színképét. Ehhez szükséges vasmag nélküli elektromágnes felépítésére az Alaptól 1933—36-ban és 1939-ben összesen 6250 P támogatásban részesült. 1941—42-ben pedig a molekulák szerkezetének spektroszkópiai vizsgálataihoz újabb jelentős összeget 6840,40 P-t kapott. De a tudományegyetemek fizikai intézetei is kaptak támogatást, így Tangl Károly 3000 P-t (1930—31-ben), az ebből vásárolt műszerekkel végezhették az intézet munkatársai: Forró Magda és Barnóthy Jenő a kozmikus sugarakra vonatkozó sikeres kísérleteket. Az 1934 és 1942 közötti években 9500 P segély felhasználásával mérték a kozmikus sugárzás erősségét, a meteorológiai és mágneses tényezők hatását a kozmikus sugárzásra. Hasonlóképpen hozzájárult a hazai tudományos élet és a nemzetközi tudomány kapcsolatának bővítéséhez Oltay Károly munkássága, aki az előzőekben kezdett munkát, a magyar gravitációs hálózat kiépítését folytatta az Alaptól 1930—33-ban kapott 9500 P-s támogatással. Ennek felhasználásával a Dunántúlon újabb 23 állomáson végeztek méréseket, továbbá megvalósították a műegyetemen lévő gravitációs főpontnak több európai főponthoz kapcsolását, megmérték így a budapesti gyorsulás eltérését a bécsitől és a páduaitól. Tudománytörténeti szempontból is fontosak e mérések, mert kiegészítették az Eötvös Loránd graviméterével végzetteket. Az ásvány- és földtani kutatások során Vendl Aladár műegyetemi tanárnak a déli Kárpátok kristályos paláinak és a hazai szubaerikus ércek tanulmányozására nyújtott az Alap segélyt. Az 1932—34-es években folytatott vizsgálatokról készült munkájáért a Magyarhoni Földtani Társulat Vendl Aladárt Szabó József-emlékéremmel tüntette ki. A tudományegyetem ásvány-kőzettani tanszékén, Mauritz Béla munkáját azzal segítette, hogy a kőzetek kémiai elemzését végző vegyész évi 800 pengős díjazását 1936-tól 1939-ig az Alap fedezte. Sztrókay Kálmán adjunktusnak is 1936 és 1941 között kiutalt 7900 P támogatással vált lehetővé, hogy a kristályok növekedését és képződését tanulmányozza egyirányú áramló közegben. Az egyetemek mellett a Magyar Nemzeti Múzeum kutatói is jelentős segélyösszegeket kaptak. Ebből például Tokody László és munkatársai 1944-ben a Borgói és Radnai Havasokban, Nagybányán stb. gyűjtő tanulmányúton voltak. A föld- és őslénytár tagjai pedig az erre kiutalt összeg felhasználásával 1941-ben diluviális ősemberi lősztelepnek 4 m

2-es darabját emelték ki Ságváron. Gaál István pedig 1933/34-ben a bánhidai Szelim-barlangban talált értékes régészeti és őslénytani leleteket, melyekkel gazdagították a múzeum tárait. A biológiai kutatások támogatása során például Csapody Vera részesült segélyben, amiből Erdélyben, Felvidéken és a Tátrában gyűjtött több száz növényről és virágról készített tollrajzokat és akvarelleket a Magyar Flóra ké-