Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Móra László: Az Országos Természettudományi Tanács és Alap működése (1926–1944)

A kémiai tudományok terén Zemplén Géza munkatársaival az Alaptól 1930/ 31-ben kapott 4000 P felhasználásával egy sor oligoszacharid szintézisét végzik, és számolnak be a cellobióz, az izomaltóz, gentibióz stb) előállításáról a Ber. Dtsch. Chem. Gesellsch. és a Math. és Term. tud. Ért. 1930. és 1931. évfolyamaiban. Méltán állapította meg Buchböck Gusztáv a kémiai albizottság előadója 1931. évi ajánlásában: „Zemplén professzor a műegyetem organikus kémiai tanszékén nem fejthetett volna ki évek óta olyan intenzív és sikerekben gazdag tudományos működést, ha az Országos Természettudományi Tanács áldozatkészsége ezen munkálatokat anyagilag nem támogatta volna". Müller Sándor a tihanyi biológiai intézetben folytatott cukorkémiai kutatásaihoz kapott 2000 P-t, (1931), később pedig, 1942-ben a fenol-éterek dimerizációjára, Bozó János műegyetemi adjunktusnak pedig alkaloida előállítására végzett kutatásait támogatta az Alap 1940-ben. A szervetlen kémia műegyetemi professzorának, Putnoky Lászlónak a vassal szennyezett ásványtermékek vastalanítására folytatott kutatásait az Alap 1930 és 1932 között 3000 P-vel segítette. Különösen sikeresek voltak a hazai bauxitok kénessavas feltárási eljárásai, melyeket új tudományos eredményként ismertetett az MTA III. oszt-ban (megjelent a Mat. és Term. tud. Ért. 1934. évf.-ban). Jelentősebb (4200 P) összeggel segítette az Alap 1943-ban a kolozsvári egyetem szervetlen és analitikai kémia tanárának, Szabó Zoltánnak az igen magas hőmérsékleten folyó reakciók vizsgálatát, melyeket azután a Z. f. phys. Chemie publikálta. Gró?i Gyula sokoldalú kutatásokat végzett és ezekben segítették az Alaptól kapott összegek: 1931/32-ben az Állatorvosi Főiskolán fehérje frakciók tanulmányozását, majd a Műegyetemen és a bp-i Tudományegyetemen kísérleti és fizikai-kémiai tanszékén folyó vizsgálatait tették lehetővé például a 4000 pengős segélyből (1943) vásárolt Pulfrich-f. fotométer, fényelektromos fotométer és ultratermosztát. A fizikai kémián belül az elektrokémia terén érdekes kísérleteket folytatott Erdey Gruz Tibor és Lengyel Béla. Több éven át kapott évi 1000—1000 P-s támogatással folytatott munkásságuk eredményeiről a Z. f. physik. Chemie 1933 és 1937 közötti évfolyamaiban számoltak be. Schay Géza reakciókinetikai vizsgálataihoz is rendszeresen részesült segélyben (500 P-től 1500 P-ig), így végezhette 1936-tól a fémek idegen-iónos oldatokba felvett potenciáljának tanulmányozását. A radio- és magkémia abban az időben hazánkban gyerekcipőben járt. Volt ugyan a budapesti Tudományegyetemen egy radiológiai intézet, de felszerelés nélkül. A mostoha helyzet javításának gesztusaként az OTT 1932/33ban Weszelszky Gyulának radiológiai kísérletekre 1500 P-t adott, majd utódjának, Imre Lajosnak nagyobb összeget bocsajtott rendelkezésére, aki a segélyből 1937-ben egy bécsi cégtől 28,40 milligramm rádiumot vásárolt 4406,50 schillingért (4033,44 P). Amikor pedig Imre Lajos a kolozsvári egyetem fizikai-kémiai intézetéhez került az atommag kutatásaihoz szükséges berendezésekre 1940—42-ben összesen 13 034 P-t kapott. A magyar növényi biokémia megalapozása Doby Géza nevéhez fűződik, így indokolt volt, hogy az OTT évi 1000 pengővel rendszeresen támogassa a növények nitrogénfelvételére és nitrogénforgalmára vonatkozó vizsgálatait (1930— 1933). Varga József, a kémia technológia műegyetemi professzora 2500 P-s támogatásban részesült a kátrány hidrogénezésére végzett, és nemzetközileg is világszínvonalon álló barnaszén és barnaszénkátrány hidrogénezésével előállí-