Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Móra László: Az Országos Természettudományi Tanács és Alap működése (1926–1944)

hogy közös megállapodás szerint e gyakorlati tudományos kutatásokat a Széchenyi Tudományos Társaság támogatta anyagilag. Az OTT működése alatti 14,5 évben egy-egy esztendőben átlag 18 kutató részesült segélyben, egy főre átlagban 1800 P esett. Az első évben, 1930/31-^ben kaptak legtöbbet, kutatónként átlag 3700 P-t, legkevesebbet 1937/38-ban 1200 P-t. Az intézőbizottság az Alap szűkös voltára tekintettel kimondta, hogy 1.) az Alap elsősorban a tudományos kutatómunka támogatására fordíttassék (kb. 80—90 %-ban); másodsorban az oktatás támogatására, felszerelések beszerzésére; 2.) főképp a „tisztán tudományos" jellegű kutatásokat támogassák (elméleti, alapkutatásokat), és csak kivételesen gyakorlatiakat; 3.) a kutatás eredményének publikálását is támogassák. Irányadó szempontként fogadták el, hogy a kérvényező, ha kicsinyhez is, de akkora összeghez jusson, mellyel munkáját megkezdheti, ugyanakkor előnyben részesüljenek a megkezdett vizsgálatok eredménnyel kecsegtető folytatására beadott kérelmek. Politikai színezete volt a Gömbös-kormány alatt (1935) hozott állásfoglalásának, hogy az Alapból csak magyar tudósoknak hazánkban végzett kutatómunkájára ad támogatást. Ezzel utasítván el Grosskopf drezdai tanárral közös kutatásokra kért segélyt. A felszerelések beszerzésére adott segélyek is lényegileg a kutatást szolgálták. Vásárlóerejükre néhány példa: Bay Zoltán a szegedi elméleti fizikai intézet könyvbeszerzéseire 1930 és 1932 között 5000 P-t kapott. Soó Rezső a debreceni növénytani, Telegdi Róth Károly az ásvány- és földtani, Hankó Béla az állattani intézet felszerelésére egyenként 2122 P-ben részesült, Kováts Ferenc a debreceni nőgyógyászati és szülészeti klinikán 4000 P, Miskolczy Dezső a szegedi ideg- és elmegyógyászati klinika felszerelésére 5000 P — segélyben részesült. A pécsi biológiai intézet által rendelt Zeiss-f. mikroszkóp Jénából szállítva 840 márkába (1 DM = 1,375 P), tehát 1155 pengőbe került. Termosztát ára 231 P, Jung-f. mikrotomkés 39,20 P volt. Üvegezett műszerszekrényért 134 P-t, laboratóriumi asztalért (üveglappal, fiókokkal) 280 P-t fizettek. A Royal írógép 420 pengőbe, gépszalag 4,50 P-be, 100 ív írógép-papír 1,45 P-be került 1933 márciusában. A publikálások támogatása keretében például a Nemzeti Múzeum „Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici" periodika kiadására csak 1930/ 31-ben 6667 P-t, a tihanyi kutatók „A Magyar Biológiai Intézet Munkái" c. kiadványára 2000 P-t adott. De az egyéni publikációkat is segítette, így Neuber Ede debreceni professzor könyvéhez, amelyben 1612 tanuló vizsgálatának eredményeit ismerteti, 5000 P-t kapott (1931—1933). Eredményes kutatások az Alap támogatásával Tangl Károly az OTT 1934-ben tartott plénumán a segélyekről beszámolva így nyilatkozott: „ ... eredmények felsorolásába sem bocsátkozom, ez egy nyomtatásban is megjelenő részletes jelentésben fog megtörténni." Sajnos az igéret nem vált valóra, a kutatásokról sem nyomtatásban, sem írásban sohasem készült beszámoló. Az OTT a VKM-nek felterjesztett évi jelentésében csupán a segélyek összegét tüntette fel tudományáganként, de a kutatók munkájának értékelésére egyetlen évben sem vállalkozott. Az Alap felhasználásával végzett munkákról így az iratok között talá.lt jegyzőkönyvek, különnyomatok és a kiadásokról beküldött okmányolt elszámolások szolgáltak forrásul. Ezúttal is csak folyóiratunk profiljába vágó kutatómunkákra térünk ki, a többire (pl. az orvostudományokra, gyógyszertanra) csak néhány utalással emlékeztetünk.