Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Móra László: Az Országos Természettudományi Tanács és Alap működése (1926–1944)

1941. évi természettudományi kut. támogatására 1942. évi természettudományi kut. támogatására 1943. évi természettudományi kut. támogatására 1944. évi természettudományi kut. támogatására 110 000 P (40 000 P) 120 000 P (37 000 P) 120 000 P (37 000 P) 150 000 P (37 000 P) összesen: 1 505 000 P (541 000 P) (Megjegyzés: a költségvetési év 1929 és 1939 között július l-jén kezdődött és a következő év június 30-án zárult. Az 1939/40. évi időszakban 1939. júl. 1-től 1940. dec. 31-ig tartott, majd 1941. évtől megegyezett a naptári évvel.) A költségvetési törvényjavaslatok indokolásában megadták a változások okát. Így az 1931/32. évtől bekövetkezett erőteljes csökkentéseket az egész államháztartásban érvényesülő takarékossággal magyarázták. 1934/35. évtől az összeget azzal emelték 100 000 P-re, hogy ebből a Rockefeller-alappal szemben vállalt kötelezettség folytán 60 000 P a szegedi természettudományi és elméleti orvostudományi intézetek, valamint 10 000 P a tihanyi Biológiai Intézet kiadásaira fordítandók. „A megmaradó részösszeg (30 000 P) nyújt fedezetet az Országos Természettudományi Tanács javaslata alapján engedélyezett természettudományi kutatási segélyekre, a tanács igazgatási költségeire, valamint az ügyvezető igazgató tiszteletdíjára." Az Alap terhére Hóman Bálint kultuszminiszter — a Tanács megkerülésével — évente 3000 pengőt utalványozott a Magyar Nemzeti Múzeum „Annales" kiadványa költségeire. Hiába tiltakozott ellene a Tanács, hivatkozva arra, hogy az Alap lecsökkentett összege, az évi 27 000 P nem elégséges a kutatások megfelelő támogatására, és arra, hogy ebből még az OTT adminisztrációjának, igazgatásának költségeit is fedezze. Méltánytalan volt, hogy a VKM a Tanács ügyintézőinek tiszteletdíját, valamint az ügyintézés dologi kiadásait is az Alapra hárította, ezzel 10—12 %-kal megrövidítve a kutatókra eső segélyösszeget, melynek tudományágankénti megoszlása 1930/31-től 1944-ig: 1.) Kémia 38 kutató 60 383,60 P 2.) Fizika 27 kutató 58 087,40 P 3.) Geofizika, csillagászat 5 kutató 13 500,— P 4.) Ásvány- és földtan 26 kutató 32 626,30 P 5.) Biológia 50 kutató 87 383,56 P 6.) Elméleti orvostud. 87 kutató 163 350,74 P 7.) Gyakorlati orvostud. 26 kutató 51 480,— P 8.) Erdő-mezőgazd., műszaki 8 kutató 9 200,— P Legnagyobb mértékben tehát az orvostudományok részesültek, ami a klinikák, kórházak stb. mellett azzal magyarázható, hogy egyes határtudományokat (biokémia, gyógyszervegytan) is ide sorolták. Következett a biológia (18,4 %), majd a kémia és fizika kb. azonos aránnyal (12,7 % ül. 12,2 %). Az erdőmezőgazdaság,valamint a műszaki témák csekély részesedésének indoka az volt, összesen: Ügyigazgatás, adminisztráció 267 kutató 476 011,60 P 53 282,— P Mindösszesen: 529 293,60 P