Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Móra László: Az Országos Természettudományi Tanács és Alap működése (1926–1944)

kedvezőtlen körülmények erősen befolyásolják az OTT munkáját, és közreját­szanak abban, hogy a fenti feladatok közül csupán a b), d), és e) pontokban fog­laltakat látta el különböző hatásfokon. Az egyetlen, amit rendszeresen végzett az f) pont szerinti kötelme volt: az Alap felosztásának tervét pontosan elkészí­tette és azt a VKM egy-két kivételtől eltekintve, mindenkor jóváhagyta. A szabályzat értelmében a tanácstagok megbízása öt évre szólt és évente a tagok egyötödét kicserélték. A nagy létszám miatt nehezen volt összehívható, ezért ritkán üléseztek. Az ügyeket, a visszatérő feladatokat a 12 tagú intézőbi­zottság látta el. A kutatási segélyek előkészítésére, a beérkezett igények elbí­rálására és ennek alapján javaslatok készítésére 14 albizottságot alakítottak az egyes tudományszakok (kémia, fizika, matematika, geológia, biológia, elméleti és gyakorlati orvostudományok, mérnöki tudományok, erdő-mezőgazdaság stb.) legjelesebb művelőiből. Az ügyeket az albizottságok között az ügyvezető igaz­gató osztotta szét, ő terjesztette fel az ülések jegyzőkönyveit, az évi jelentése­ket, kiadványozási joga volt stb. Méltányosnak tekinthető, hogy munkájukért az ügyvezető igazgató és az adminisztrátor-gépírónő némi tiszteletdíjban része­sült. Alaptalannak bizonyult azonban az ellenzéki honatyák aggodalma, hogy újabb nagy létszámú hivatal tisztviselőinek terhével növelik a költségvetést, mert az ügyvezető igazgató havi 220—250 P, és az irodai munkaerő havonta 54—60 P-t kapott és az OTT dologi kiadásai sem haladták meg az évi 2—400 pengőt. Az adminisztráció az ügyvezető igazgató, Tangl Károly professzor kísérleti fi­zika tanszékén működött, ezért az OTT postacíme is az első időszakban a tan­székével (Bp. VIII. Eszterházy u. 7.) azonos volt. Az Országos Természettudományi Alap összege és felosztása A szervezeti szabályzat 8. §-a értelmében az Alap jövedelmei: a) az állami költségvetésbe az Alap céljaira felvett összegek, b) önkéntes adományok és eset­leges egyéb jövedelmek. Gyakorlatilag azonban csak a költségvetésbe beállított összegek álltak az Alap rendelkezésére, mert adományokat nem kapott és egyéb jövedelmei sem voltak. Az Alap összegének alakulását az alábbiakban szemlél­tetjük. A táblázatban feltüntetjük az állami költségvetés megfelelő rovatában a természettudományi alap gyarapítására beállított teljes (bruttó) összeget, amelyből azonban más feladatokat is fedeztek. Utána zárójelben áll a nettó rész­összeg, amely az OTT útján a kutatások segélyezésére, valamint az OTT igaz­gatási költségeire szolgált (8): 1929/30. évi természettudományi alap gyarapítására 40 000 P 1930/31. évi természettudományi alap gyarapítására 150 000 P (70 000 P) 1931/32. évi természettudományi alap gyarapítására 90 000 P (50 000 P) 1932/33. évi természettudományi kut. támogatására 30 000 P (30 000 P) 1933/34. évi természettudományi kut. támogatására 30 000 P (30 000 P) 1934/35. évi természettudományi kut. támogatására 100 000 P (30 000 P) 1935/36. évi természettudományi kut. támogatására 100 000 P (30 000 P) 1936/37. évi természettudományi kut. támogatására 100 000 P (30 000 P) 1937/38. évi természettudományi kut. támogatására 100 000 P (30 000 P) 1938/39. évi természettudományi kut. támogatására 100 000 P (30 000 P) 1939. VII. 1­1940. XII. 1. természettudományi kut. támogatására 165 000 P (60 000 P)

Next

/
Oldalképek
Tartalom