Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Móra László: Az Országos Természettudományi Tanács és Alap működése (1926–1944)

kaptak. Issekutz Béla orvoskari gyógyszertani intézete 244 millió K segélyben részesült. A Gyűjtemény egyetemhez tartozó intézetek viszonylag nagyobb dotációt kaptak: a Magyar Nemzeti Múzeum természettárai 550 millió K-t, a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet 650 millió K-t, a Földrengési Obszervatórium 145 millió K-t

;

. és az akkoriban létesült Eötvös Loránd Geofizikai Intézet viszont csak 50 millió K-t kapott. A segélyekből beszerzett eszközök, műszerek hiteles okmányolt elszámolásából .fogalmat nyerhetünk a részösszegek valódi értékéről, mennyit ért egymillió papírkorona, vagy milyen volt a pengő vásárlóereje bevezetése idején. A pécsi egyetem fizikai intézete a röntgen-spektroszkópiai vizsgálatokhoz vásárolt sötét kvarc-berendezésért 1926-ban 1 308 350 K-t fizetett. A Földrengési Obszervatórium vezetője, Kövesligethy Radó a 145 millió K, azaz 11 600 pengő segélyből egy svájci cégnek Quervain—Piccard-féle hordozható szeizmográfért és egy Nardin-féle kontakt kronométerért 9025 pengőt fizetett. Gróh Gyula, az Állatorvosi Főiskola vegytani intézete részére egy vertikális leolvasó galvanométert 4 727 000 K-ért, egy villamos fűtésű víztermosztátot regulátorral 2 650 000 K-ért vásárolt 1926-ban. A hasznos beruházásokra szétosztott egymillió aranykorona felhasználásának ellenőrzésére az ezzel megbízott Kongresszusi bizottságnak nem volt ereje. A szétosztás megtervezésénél, és egyes beérkezett jelentés, valamint számlák továbbításánál többre nem terjedt ki munkája. A segélyekből elvégzett feladatokról beszámoló, összefoglaló jelentés nem készült, jóllehet erre a VKM Schimanek Emil elnököt többször felszólította. Utoljára 1930. szeptemberében sürgették, hogy a bizottság az egymillió pengőről szóló jelentését mielőbb mutassa be. De erre már nem került sor, mert az Országos Természettudományi Tanács életrehívásával egyidejűleg a VKM 1930. november 26-ával a Kongresszusi bizottság működését beszüntette. Az Országos Természettudományi Tanács megalakulása, működése Az 1926. évi kongresszuson bejelentett Országos Természettudományi Tanács (továbbiakban: OTT) és Országos Természettudományi Alap (továbbiakban: Alap) létesítését a közbe jött váratlan események egyre hátráltatták. Az 1925/26. év fordulóján kipattant frankhamisítási botrányt parlamenti bizottság vizsgálta egy évig. 1926-ban felújították az országgyűlés két táblás rendszerét és az országgyűlés képviselőháza mellé felsőházat szerveztek. Ehhez a nemzetgyűlést feloszlatták és 1926 decemberében új választásokat tartottak. Mindezek ellenére Klebelsberg 1926. június 18-án benyújtotta a Törvényjavaslat a természettudományok fejlesztése érdekében teendő intézkedésekről címen 10 pontos indítványát, amelynek első három §-a vonatkozott az OTT felállítására, szervezetére, valamint az Alap létesítésére. A törvényjavaslat tárgyalására 1926-ban — a fenti okokból — már nem került sor, de egyes pontjai: az Országos ösztöndíj Tanács, a tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet 1927-ben megvalósultak. A klebelsbergi koncepció a magyar Dahlem létesítésére, természettudományi kutatóintézeteknek a lágymányosi telepen való egyesítésére, sajnos lekerült a napirendről. A konszolidációs fellendülést ugyanis megszakítja az 1929. évi New York-i tőzsdei összeomlást kö-