Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Móra László: Az Országos Természettudományi Tanács és Alap működése (1926–1944)

vető világgazdasági válság, amely hazánkra is kihatott. így szinte az utolsó órában ismételte meg Klebelsberg az 1926. évi javaslatot azzal a különbséggel, hogy annak csupán az OTT-re és az Alapra vonatkozó 1—3. §-át terjesztette elő, amit kibővített a 4. ponttal, a Gyűjtemény egyetem igazgatótanácsának kiegészítésére. Az 1929. október 15-én benyújtott törvényjavaslatot a képviselőház közoktatásügyi és pénzügyi bizottsága elfogadásra ajánlotta. Ennek ellenére vitája 1929. október 23-án feszült légkörben folyt. Söpkéz Sándor előadó az OTT felállításának célját abban jelölte meg, hogy az elméleti és alkalmazott természettudományok rendszeres és tervszerű állami támogatását segítse elő, ehhez nyolc pontban foglalta össze feladatait. Az előadót az ellenzéki szociáldemokrata képviselők több ízben megszakították, tudakolván, hogy mindez mibe kerül az Alapnak, biztos lesz négy emeletes székháza tele hivatalnokokkal stb. Hiába válaszolt az előadó és maga a miniszter is, hogy az OTT csupán az egyetemek és főiskolák laboratóriumait irányítja és a VKM saját költségvetéséből, minden újabb összeg nélkül fedezi, az ellenzék nem fogadta el a törvényjavaslatot. A képviselők többsége azonban meegszavazta, és a felsőház is 1929. december 10-i ülésén a javaslat szövegezését változtatás nélkül megerősítette (4). Ilyen előzmények után jelent meg az Országos Törvénytár 1930. január 30-i 2. számában az 1930 :VI. tc. a természettudományok fejlesztése érdekében teendő intézkedésekről. Végrehajtására a VKM azonnal megkezdte a szervezést, és több értekezlet megtartása után, 1930. szeptember 30-án az OTT 80 tagjának V j Ilosvay Lajos, az OTT első elnöke