Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Szabadváry Ferenc: Relations franco-hongroises dans les sciences naturelles et techniques 1730–1820

6. G. Jars: Voyages métallurgiques ou recherches et observations sur les mines et forges de fer, la fabrication de l'acier, celle du fer blanc et plusieurs mines de charbon de terre faites depuis l'année 1757 juque et compris 1769, Lyon 1774-1781, 3 vols. 7. N. Jacquin: Examen chemicum doctrinae Mayerianae de acido pingui et Blackianae de aere fixo respectu calcis, Wien, 1769 8. A. L. Lavoisier: Opuscules physiques et chimiques, Paris, 1774 I. p. 65 9. Z. Horváth: Ignatius Born und Mozart, Technikatörténeti Szemle 14. 179. (1983/84) 10. Herrn Thesauriatsrath von Müller Versuche mit dem in der Grube Maria Hilf in dem Gebirge Fazebay bey Salathna vorkommenden vermeinten gediegenen Spiessglanskönig, Phys. Arbeiten der einträcht. Freunde, 1783, 63—93 11. I. Born: Briefe über mineralogische Gegenstände aus seiner Reise durch das Temeswarer Banat, Siebenbürgen und Hungern, Frankfurt-Leipzig, 1774. 12. E. Vámos — F. Szabadváry: Eine frühe internationale wissenschaftliche Konferenz und ein Versuch zur Gründung eines internationalen wissenschaftlichen Vereins, Technikatörténeti Szemle 8. 261. (1976), On Ignatius Born's eighteenth Century so called European amalgamation process, Periodica Polytechnica Chem. Eng. 25. 211—221. (1981); Über die Jahrbücher „Bergbaukunde" und über die „Sozietät der Bergbaukunde", NTM Schriftenreihe Geschichte der Naturwissenschaften, Technik und Medizin, 19. 88—93. (1982) 13. Crells Annalen 1790 II p. 195, 291; F. Szabadváry: Professor Anton Ruprecht and the metallization of earths, Periodica Polytechnica Chem. Eng. 26. 143—147. (1982) 14. Z. Szőkefalvi—Nagy: Ignatius Martinovics 18* Century chemist and political agitátor, Journal of Chemical Education 41. 385. (1964) 15 F. S. Beudant: Voyage minéralogique et géologique en Hongrie, Paris, 1822, t. I. p. 33—34. SZABADVÁRY FERENC: FRANCIA-MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI KAPCSOLATOK 1730—1820 Ismeretes, hogy 1794-ben a párizsi École Polytechnique-et részben a Selmecbányái Bányászati Akadémia mintájára alapították, onnan vették át a Selmecen már 1735 óta folyó laboratóriumi gyakorlati oktatást. Ehhez ismeretesnek kellett lennie a Selmecbányái oktatásnak Franciaországban. Több francia tudós (Montesquieu, Jars, Hassenfratz, stb.) járt a XVIII. században Magyarországon elsősorban bányászati — kohászati tanulmányúton és számolt be tapasztalatairól hazájában. Magyar tudósok is jártak Párizsban. Delius selmeci professzor német nyelvű 1773-ban megjelent bányaművelési tankönyve 1778-ban franciára lefordítva Párizsban az ottani bányászati főiskolán is tankönyvül szolgált. Born foncsorozási eljárását ismertető német nyelvű könyve ugyancsak megjelent franciául is. Az 1786-ban Szklenon, Magyarországon, Born által alapított nemzetközi bányászati társaságnak is több francia tagja volt. Ruprecht selmeci professzor volt Lavoisier égéselméletének első híve a Habsburg-monarchiában, Martinovics Ignác, akkor lembergi professzor viszont ellenfele az új nézeteknek. A XVIII. századi magyarországi tudomány és technika, elsősorban a bányászat és kohászat, s annak oktatása tehát megfelelően ismert és elismert volt a korabeli Franciaországban szakmai kapcsolatok révén.