Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

KRÓNIKA - „A Haley-üstökös nyomában” c. kiállítás

Az előbbiek miatt van jelentősége az űrszondás, közvetlen méréseket magába foglaló, nemzetközi összefogással megvalósult programnak. összesen öt űrszonda indult felderíteni a Halley-üstökös eddig ismeretlen titkait. Két Interkozmosz szonda (Vega-1 és Vega-2), a nyugat-európai Giotto szonda és két japán, Szakige és Szuszéi. A Vega-szondák (1984. december 15. és 21.) indítás után 1986. március 6-án, ill. március 9-én közelítették meg az üstököst. A szondákon elhelyezett műszerek feladatai voltak: — az üstökös-mag fizikai jellemzőinek és kémiai összetételének felderítése és az adatok Földre továbbítása, — az üstökös-magról levált porszemek összetételének, tömegének és menynyiségének, méret szerinti eloszlásának meghatározása az üstököstől különféle távolságban, — a magból származó gázmolekulák, semleges és töltött részecskék sajátságainak és a Nap-széllel való kölcsönhatásának felderítése, — az üstökös közelében a mágneses tér erősségének és változásának mérése. A berendezések elkészítésében a magyar kutatók és mérnökök (KFKI és BME) jelentős részt vállaltak, a TV-rendszer, a központi adatgyűjtő, a Plazmag és a Tünde fedélzeti elektronikája és a földi ellenőrző rendszereinek elkészítésével, továbbá semleges gázanalizátor és prospektrométer berendezések földi ellenőrző rendszereinek kidolgozásával. Mint ismeretes a magyar készítésű műszerek kiválóan vizsgáztak és ezt annál nagyobbra kell értékelni, mert egy sor váratlan nehézséggel kellett megküzdeni és nem ismert feltételek közötti biztonságos működést kellett elérni, ill. erre felkészülni. — Bolygóközi űrszondák, műszerek készítésére tapasztalatokkal nem rendelkeztünk. A műszaki követelmények (rázás, vákuum, sugárzásállóság, széles hőmérséklet-tartomány, zajérzékenység, megbízhatóság, élettartam stb.) igen magasak. — Ilyen széles körű és rövid határidőre szóló együttműködésben sem mi, sem partnereink tapasztalatokkal nem rendelkeztek. A magyar berendezések közül kettőt — TV-rendszer és telemetriai rendszer — a rendszer „szemének" és „agyának" neveztek, ezek elkészítése külön kihívást jelentett. A teljes TV-kamera — elektronikai rendszernek 1. fel kellett ismerni az üstökös magját a csillagos ég hátterében 2. követni az azonosított magot, ill. pályáját előre számítani 3. az üstökösről képeket készíteni. A szonda műszereinek adatait gyűjtő és rendező egysége (agy), ha meghibásodik a teljes szonda elnémult volna. A magyar szakembergárda teljesítményét méltán értékelték különböző elismerésekkel (Állami-díj, kormánykitüntetés). A Vega és a többi szonda által végzett mérések hatalmas információs adatmennyiséget szolgáltattak, amelynek feldolgozása legalább két évig tartó intenzív munkát ad a szakértőknek. Néhány érdekesebb eredményt megemlítenék: — A Halley-üstökös magja lényegesen nagyobb a vártnál (kb. 8X8X15 km), és szabálytalan, elnyúlt alakú (krumpli, vagy földimogyoró), fényvisszaverő képessége pedig kisebb a vártnál. — Az üstökösmag felszínét sötét, néhány centiméter vastag, szénporból (grafit) álló repedezett héj borítja. Ezeken a repedéseken keresztül a Nap felé