Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

KRÓNIKA - M. Albeker Mária: „Gépek és képek a magyarországi fotótechnika történetéből” c. váci állandó kiállítás

fordult oldalon a belső gáz-jég* anyagból keletkezett gáz hevesen áramlik ki, magával sodorva a porrészecskéket. — Az üstökösmag közelében a kóma összetétele a korábbi elképzelésekhez képest sokkal erőteljesebben változik. — A mag felszíne a vártnál jóval melegebb: +20 — +120 °C. — Az üstökös csóvájában a mágneses tér szerkezete, továbbá a csóva és a bolygóközi tér kölcsönhatása a vártnál bonyolultabb. Az adatok teljes feldolgozása után sokkal részletesebb és mélyebb ismeretekkel rendelkezünk a Halley-üstökösről és válaszolni tudunk eddig csak feltevéseken alapuló hipotézisek helytállóságára vagy téves voltára. Minden bizonnyal maradnak még megválaszolatlan kérdések, amelyekre a választ a tudományos és technikai fejlődés, az űrkutatás újabb eredményeire támaszkodva lehet majd megadni a Halley-üstökös 2061-ben, Gagarin űrrepülésének 100. évfordulóján történő visszatérése során végzett vizsgálatokból. Meggyőződésem, hogy a Természettudományi Múzeum és az Országos Műszaki Múzeum ennek a kiállításnak a megrendezésével nagy szolgálatot tesz a világról alkotott képünket nem jelentéktelen mértékben gazdagító ismeretek bemutatásával. GÉPEK ÉS KÉPEK A MAGYARORSZÁGI FOTÓTECHNIKA TÖRTÉNETÉBŐL E címmel nyílt állandó kiállítás Vácott az Országos Műszaki Múzeum gyűjteményéből és rendezésében, a FORTE gyár és Vác város Tanácsának mecénási gesztusából, Petzval József Fotótechnika-történeti Gyűjtemény néven (Vác, ösz u. 4.). Ezt az állandó fotótechnika-történeti kiállítást, mely hazánkban az első, régóta várja a szakmai, de a szélesebb múzeumlátogató közönség is. A kiállítás hazai fotótörténeti emlékekre épül, szükség szerint kapcsolódva az egyetemes fejlődéstörténethez. Helyet kaptak azok az emlékek is, amelyek a fényképezés iránti hazai érdeklődést, a külföldi eredmények igen gyors átvételét, s itthoni elterjedését bizonyítják. A bemutatott amatőr fényképezőgépek száma 300 körüli, az eredeti képeké több mint 100 darab. A kiállított tudományos fényképezőgépek is egy tucatot számlálnak. A fényképezés felfedezését egy nemzetközi viszonylatban is jelentős emlékkel, az Országos Műszaki Múzeum tulajdonában lévő, első, Daguerre által készített képek egyikével mutatja be. Ez a kép még a találmány nyilvánosságra hozatala előtt készült, s e képet ajánlotta és ajándékozta Daguerre az akkori párizsi osztrák nagykövetnek, Apponyi grófnak. A kép alatt jól olvasható Daguerre gyöngybetűs írásával a következő francia nyelvű szöveg (magyar fordításban): „Felvétel a dagerrotípia felfedezésének megállapítására, amelyet Apponyi gróf úrnak felajánl az ő legalázatosabb és legengedelmesebb szolgája — Daguerre." Hazánkban már 1840 tavaszán megjelent magyar nyelvre fordítva Daguerre könyve, melyben részletes utasításokkal tárgyalja a róla elnevezett kép, a dagerrotípia készítésének mikéntjét. A könyv a közelmúltban az Országos Műszaki Múzeum gondozásában megjelent hasonmás kiadásban szerepel a kiállításon, ahol meg is vásárolható. A Petzval József által 1840-ben tervezett portré