Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - Burns, D. Thornburn: Robert Boyle érdeklődése a magyarországi bányák, ásványok és ásványvizek iránt és ismeretei e területen

hatását, valamint a földrengések hatását tárgyalja (egy Magyarországot is érintő, Európa nagy részére kiterjedő földrengését is) (30a). Egy „okos személy", aki beutazta a magyar és cseh bányákat (30b), megállapította, hogy a levegő a hegyekben reggel friss és a föld alatti ásványereket a szagukról fel lehet ismerni. Egyes kipárolgások olyan erősek, hogy „a kipárolgásokat kibocsátó üregek fölött elrepülő madarakat földhöz vághatják (30c) és az embereket asztmássá tehetik (30d)". Néhány lappal odébb Boyle megemlíti azt a „tudós emberek között élő hagyományt, hogy Magyarország egyes részein, ahol aranybányák vannak, a szőlőlevelek hátoldala aranyozottnak tűnik az arany természetű kipárolgások révén" (30e). Ezt a hivatkozott tudós utazó nem erősítette meg, de azt biztos „tényként" közölte, amit pár Paracelsus korábban leírt (7b, 8b), hogy „a szőlőszemek magjai aranyozottnak látszanak". (Boyle zárójelben hozzáfűzött megjegyzését, nevezetesen: „Tokaj adja Magyarország leghíresebb borait, a legjobb bort, amit valaha is ittam" (30e), viszont aligha vitatja bárki is.) Egy magyarországi bányában, nem messze egy rézbányától, arzént és higanyt is találtak (30f). Megállapították azt is, hogy e bányában és fölötte mérgező természetű a levegő. Boyle a fajsúlyt használta ércek vizsgálatára és tudott arról, hogy Magyarországon dús aranyércek találhatók (32), de csak Indiából származó ilyen aranyércet vizsgált. Megjegyezte, hogy aranyban szegényebb ércekből is, pl. a körmöcbányai rézbányákból származókból, évente tekintélyes mennyiségű aranyat nyernek ki (32b). Boyle-nak birtokában volt egy magyarországi antimonércdarab (32c), és meghatározta annak fajsúlyát (32d); ez az egyetlen kvantitatív analitikai mérése, amit magyarországi anyagokkal kapcsolatban feljegyzett. John Locke, ismerve Boyle érdeklődését a magyar bányák iránt, kikérdezett egy jezsuitát (33a), aki Magyarországon járt, s tőle jó leírását szerezte annak az eljárásnak, amelyben ócskavas segítségével rezet nyernek ki vízből. Ezt az eljárást Edward Brown (15) is leírta, megjegyezve, hogy ebből a rézből szép kelyheket és tálakat készítenek. „Ittam egy ilyen kehelyből... aranyozva volt, közepébe dús ezüstércdarab volt erősítve, külsejére pedig a következő felirat volt vésve: „Eisen war Ich, Kupfer bin Ich, Silber trag Ich, Gold bedeckt mich." (Vas voltam, réz vagyok, Ezüstöt hordok, arany borít.) A kehely tehát a Körmöcbánya közelében lévő bánya három termékéből készült, teljessé tételéhez már csak annyi kellett, hogy tokaji folyékony arannyal töltsék meg! Ásványok és vegyianyagok A Méthode de Nomenclature Chimique-ben (34) tartalmazott szisztematikus nómenklatúra és az 1787. évi reformok elfogadása előtt a vegyületeket színük, állaguk, kristályalakjuk, valamint helynevek, személynevek stb. alapján nevezték el; számos anyagot a különböző szerzők, ill. különböző országokban eltérő néven neveztek (35). A helyzet még bonyolultabbá vált azáltal, hogy a nevek gyakran eredetet és ennek megfelelően minőséget vagy tisztaságot jelöl-