Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Móra László: Fejezetek a magyarországi tudományos kutatás történetéből I.

lőanyagfogyasztását; szivattyúk teljesítményét és gőzkazánok hatásfokát. Az osztály az intézet belső szükségleteire is hasznos munkát végzett, így például a kémiai laboratórium részére házilag készített kettős laboratóriumi asztalt és vegyi fülkét a megadott szempontoknak megfelelően. Sajnos igazi feladatával: a gépek és szerkezetek vizsgálatával csak igen keveset foglalkozott, mert házi tevékenysége más irányban lekötötte. A legtöbbet foglalkozott hivatásszerű feladatával az anyagvizsgáló alosztály. Már az első három év alatt félezer (498) papirost vizsgált meg, közülük 434 minősítő vizsgálat volt. A papír- és textilanyagok mechanikai igénybevételének megállapítására külföldön a szakitóerőt és szakítómegnyúlást állapítják meg. Nálunk Rejtő kutatásai alapján a tartósságot és jóságot vizsgálták. (Papirosok és szövetek tartóssága a szakítással legyőzendő belső erők munkáját jelenti egy négyzetméter felületű anyagra, a jóság pedig ugyanaz a munka az anyag 1 kilogrammjára vonatkoztatva.) Hogy az intézet adatai külföldön is összehasonlíthatók legyenek, az általa kiadott minősítő bizonyítványok a tartósságon és jóságon kívül a szakítóerő- és szakítónyúlás értékeit is tartalmazták. Minősítő vizsgálatokon kívül kísérletezéssel is foglalkoztak. így például a KM megbízására vámközegek részére zsírhatlansági próba megejtésére használatos módszert dolgoztak ki. Textilvizsgálatok körében 751 minősítő vizsgát végeztek, melyek a szöveteknél súlyra, szálak számára, tartósságára, jóságára, szakítóerőre és szakítási megnyúlásra; fonalaknál pedig szakítóerőre és megnyúlásra terjedtek ki. A fémvizsgálatok terén már keveset végeztek, tekintve, hogy az intézet szakítógépe csupán 3500 kg húzóerő kifejtésére volt alkalmas, így a beérkezett megbízatások közül azokat, melyek nagyobb próbapálcák szakítását kívánták, nem tudták vállalni. A fémvizsgálatok száma 3 év alatt 24 volt, közülük csupán egy volt csavaró vizsgálat. Az olaj vizsgálatok köréből az intézet csupán a súrlódási tényező megállapítására alkalmas, ún. Martens-féle olaj vizsgálógéppel rendelkezett. Ezen 28 olaj súrlódási tényezőjét állapította meg. Az elektrotechnikai alosztály feladata lett volna a telepeken működő elektromos gépek műszaki felülvizsgálata, azok teljesítményének vagy fogyasztásának megállapítása stb. E feladatnak azonban nemigen tudott megfelelni, mert felszerelése hiányos volt, csak alkalomszerűen szerezték be azokat. Különösen a váltakozó áramú méréseket illetőleg, csupán szűk határok közé szorított technikai mérésekre volt berendezve. Jellemző, hogy amikor egyik hazai elektrotechnikai vállalat az általa forgalomba hozott anyag mechanikai és villamos tulajdonságainak vizsgálatával bízta meg, ezt csak úgy tudták elvégezni, hogy a műszereket kölcsönkérték a posta kísérleti állomástól. Az Ipari Kísérleti és Anyagvizsgáló Intézet munkája működésének első három évében a következő összesített statisztikával jellemezhető: hatóságoktól, hivataloktól 254, magánfelektől 605 vizsgálati megbízást kapott. Ennek keretében megvizsgált 3270 anyagot és 37 gépet, szerkezetet. Saját céljaira megvizsgált 1060 anyagot és 10 gépet, műszert. Vizsgálatairól kiadott 1315 bizonyítványt és 159 szakvéleményt. Személyzete összesen 35 fő volt, ennek azonban csak kis része, 6 fő volt kinevezett tisztviselő, a többiek egy évre szóló szerződésesek, havi illetve napidíjasok voltak. Képesítés szerint, közülük 12 fő mérnöki oklevéllel rendelkezett, 10 fő pedig nem okleveles műszaki és 13 fő laboráns, szolga és munkás volt. Ez a személyzeti létszám azonban a háborús bevonulások következtében alaposan megcsappant; a mérnökök javarésze bevonult és leszerelésük után pedig a magániparban helyezkedett el. (12)