Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Móra László: Fejezetek a magyarországi tudományos kutatás történetéből I.

í MÓRA LÁSZLÓ* FEJEZETEK A MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS KUTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL I. Az állami ipari kísérletügy kezdetei a századforduló időszakában** Az állami iparfejlesztés és a kísérletügy Magyarország ipara a XIX. század utolsó harmadáig jelentéktelen volt. A század közepétől, méginkább a kiegyezés után tudatos iparpolitikai intézkedések történtek a magyarországi ipar fejlesztésére. Ezek következtében a századforduló idejére sikerült számottevő magyar ipart teremteni. Ehhez mindenekelőtt a kapitalizmus szabad versenyének korában uralkodó ún. „iparszabadságot" kellett biztosítani. Ennek csíráit még az abszolutizmus időszakában megjelent 1851. évi rendelet jelentette, amely szabad, korlátozott és engedélyezett iparokat különböztetett meg, és az iparűzést függetlenítette a céhektől, melyeket 1859-ben teljesen megszüntettek. Az iparosok érdekeinek képviselete a céhekből átalakított ipartestületek, valamint a még 1850-ben felállított 11 kereskedelmi és iparkamara feladata lett. (1) A kiegyezés után a magyar törvényhozás elsőízben az 1872. évi VIII. tc.-kel próbálta rendezni szabadelvű módon az iparügyet. Vagyis az ipargyakorlás jogát, nemre való tekintet nélkül minden nagykorúnak (sőt még kiskorúaknak is atyai vagy gyámsági engedéllyel) megengedte. A szabadosság szellemében fogant rendelkezésnek sok jogos ellenzője akadt, mert a jól képzett céhmesterek, iparosok helyébe így a kontároknak is megengedte az iparűzést. A közvélemény nyomására, elsősorban az Országos Iparegyesület által összehívott második országos iparosgyűlés (1879) követelésére, az első ipartörvény 12 évvel később helyet adott az 1884. XVII. tc. néven ismert ipartörvénynek, amely az iparszabadság elvi alapján maradt ugyan, de egyes iparokat engedélyhez kötött, és ezenkívül megkülönböztetett képesítéshez kötött és ilyenhez nem szükséges iparokat. Az 1884. október 1-én — tehát száz évvel ezelőtt — hatályba lépett törvénynek jónéhány rendelkezése máig is megmaradt; így például segédlevél megszerzése, bizonyítványok, jogosítványok kiadása illeték ellenében stb. De tartalmazott társulásra vonatkozó elveket is, így a mai kisipari szervezeti formák előképének tekinthető. Az 1884. évi ipartörvény elsősorban a képesítés kötelező előírásával a hazai technikai és technológiai fejlődést elősegítette. (2) A kiegyezést követően, az Osztrák—Magyar Monarchia néven működő kétközpontú államszervezet időszakában, nemcsak a politikában, hanem gazdasági téren, így az iparban is dualizmus uralkodott, amely egyrészt a nagyszámú ha* Budapest, Tornaija u. 17. 1124 ** Készült a 22/1981. sz. állami megbízás keretében