Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Kiss László: Műszaki emlékvédelem, ipari hagyományápolás Magyarországon

védelmi emlékek, 16 állami vállalatánál gyűjtemények. Jelentős történeti érték a Pécsi Kesztyűgyár gyűjteménye, valamint a Sabária Cipőgyár gyűjteménye *s Körmenden megnyílt Cipőtörténeti Kiállításának anyaga. A 23 fős hagyomány­védelmi szakbizottság szervezőmunkáját gyári szakemberek aktívahálózata és a vállalatvezetők segítőkészsége támogatja. Pécsett tímár-ház felújítása bőrgyári kiállítás céljára, a Tisza Cipőgyárban központi cipőipari gyűjtemény létesítése, Simontornyai Bőrgyárban bőripari állandó kiállítás szerepel többek között a terveikben. Ígéretesen kezdődött a magyarországi bútor- és kárpitosipar múltjának fel­tárása egy országos ipartörténeti gyűjtemény létrehozása céljával. A Bútoripari Fejlesztési Intézet gondozásában 1977-ben indult szervezőmunka 19 fős hagyo­mányvédő bizottság, 31 körzeti megbízott, 134 nagyvállalat és szövetkezet aktí­váinak mozgósításával kb. 4000 darabból álló gyűjteményt eredményezett. A kis­mesterségektől a nagyüzemi tömeggyártásig terjedő időszak feltárt tárgyi és dokumentációs anyagát országos szakmatörténeti pályamunkák gazdagították. Hat bútorgyár határozta el üzemtörténeti emlékeinek összegyűjtését, megőrzé­sét. A központi gyűjtemény 1983-tól — elhelyezési gondok miatt — beolvadt a sporoni Erdészeti és Faipari Egyetem által alapított faipari muzeális közgyűj­teménybe. Nyomdaipari emlékeink tudatos védelme 1964-ben kezdődött. A szervezési munkát 1980-tól a Nyomdaipari Egyesülés fogja össze. A szakmai múlt meg­becsülésének szép bizonyítéka az országos jelentőségű gyomai Kner múzeum megújulása 1983-ban a nyomda fennállásának 100. évfordulója. Több nyomda történetét az üzemek maguk dolgozták fel. Ilyen alkalom pl. a Kossuth Nyomda 1984. évi 100 éves jubileuma is. A Magyar Iparművészeti Főiskola támogatásával folynak a magyar betűminták, könyvészeti törekvések, Pest-Budai rézmetszők stb. témakörű kiadványok munkálatai az ipari hagyományápolás jegyében. 1977-től intenzív gyűjtő- és hagyomány védő munka indult a papíriparban. Rövid néhány hét alatt az MTESZ Papíripari Hagyományok Védelmét Szervező Bizottság munkálkodása nyomán gyári dolgozók, szocialista brigádok, társa­dalmi aktívák bevonásával országosan felmérték és védelemben részesítették az üzemek régi, ipari hagyományt hordozó gépeit, berendezéseit. A megmentett értékekből Szolnokon, Dunaújvárosban és Diósgyőrött gépskanzent létesítettek. Kutatják a gépek történetét, gyártástechnológiai eljárásokat, összeállították a papíripari szakma filmtörténeti anyagát, gyártörténeti publikációkat jelentettek meg, szakmatörténeti kiállításokat rendeztek, tudatosítva a dunaújvárosi gép­kiállítás ismertetőjében megfogalmazott gondolatot: „Nem lehetnek eléggé meg­alapozottak, eléggé előrelátóak az általános műszaki színvonal emelése érdeké­ben tett erőfeszítéseink, ha nem alapoznak a tudományos és technikai eredmé­nyek elterjesztésének, a politechnikai népművelésnek fontos támaszaira, az ipari hagyományvédelemre, illetve gyűjteményeire és múzeumaira." A sajátos feladatkörű műszaki jellegű szakmúzeumok és a mellettük kiszé­lesedett ágazati, alágazati vagy üzemi társadalmi gyűjtő, emlékvédő aktívaháló­zat sokrétű tevékenysége találkozik végső céljában a Hazafias Népfront országos honismereti mozgalma, Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztálya, MTESZ keretében működő egyesületek történeti szakcsoportjai, KISZ KB szak­matörténeti diákpályázatai stb. törekvéseivel ipari múltunk megismerése, ha­gyományainak ápolása és hasznosítása érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom