Technikatörténeti szemle 15. (1985)
TANULMÁNYOK - Kiss László: Műszaki emlékvédelem, ipari hagyományápolás Magyarországon
További célok, feladatok Az eddigi rövid ismertetésből is érzékelhető talán, hogy Magyarországon az ipartörténeti emlékvédelem terén az utóbbi három évtizedben többet sikerült elérni, mint a megelőző 150 év alatt, amióta az ilyen emlékek védelmének kérdése valamilyen formában állandóan napirenden volt. A jelenlegi helyzet általános jellemzéseként elsősorban azt értékelhetjük pozitíven, hogy hazánkban a műszaki, ipartörténeti szakmúzeumok hálózata kialakult. Lényegében az ország legfontosabb — történelmileg is jelentős — termelő ágazataiban létrejöttek a múlt értékeit őrző szakmúzeumok. A célirányos múzeumi gyűjtőmunka és a megszervezett társadalmi leletbejelentő aktívahálózat tevékenysége alapján megalapozottnak ítélhető az a megállapítás, hogy Magyarországon lezárult az ipartörténeti emlékek tömeges pusztulásának időszaka, jelentős mértékben csökkent az egyedi értékek elkallódásának veszélye is. Ez azonban nem jelentheti a folyamatos mentések szükségességének oldódását, miután a termelő üzemek fejlesztései, termelési szerkezet- és termékváltásainak felgyorsulása sok muzeális érték felbukkanását eredményezi. Különösen a korábbi évtizedekben gyűjteményszervezési célból nem kutatott ágazatokra — építőipar, gépipar — szükséges nagyobb gondot fordítanunk. Úgy ítélhetjük meg, hogy szakmúzeumainknál mindinkább időszerűvé válik az a feladat, hogy az elmúlt három évtizedre jellemző értékmentő, gyűjtő és hálózatépítő munka után az emlékek ágazatonkénti párhuzamos feldolgozására és hasznosítására helyezzük a fő hangsúlyt. A műszaki, ipartörténeti múzeumok feladata a gyűjtőkörüknek megfelelő kutatások folytatása, szakanyagaiknak tudományos feldolgozása azzal a céllal, hogy az ágazati részadatokból az ipar és technika magyarországi fejlődésének rendszerezett története megismerhető legyen. Fejlődéstörténeti kiállításaikkal be kell mutatniok a technika társadalomtörténeti szerepét, a hazai fejlődés sajátosságait és eredményeit az internacionalizmus, a nemzetközi haladás összefüggéseiben. Gyűjteményeikkel és kiállításaikkal elő kell segíteniük a természettudományos és műszaki műveltség emelését, különös tekintettel az ifjúság nevelésére, ismereteinek gyarapítására. Hozzá kell járulniuk a szakemberképzés, politechnikai oktatás hatékonyságához, a múlt ismeretére épülő alkotókészség fejlesztéséhez, nemzeti hagyományaink ápolásához. Magyarországon tapasztalhatóan növekszik a társadalmi igény a termeléstörténeti, technikai jellegű múzeumok iránt. Ez az igény sürgeti a központi Országos Műszaki Múzeum mielőbbi nyilvánosságát is, amelyhez a szervezeti és alapgyűjteményi keretek lényegében kialakultak, így közvetlen feladattá vált egy állandó kiállítási épület megépítése az eredetileg is szakaszos kiépítési terv befejező részeként. Másfél évszázados vajúdás után és az utóbbi negyedszázad következetes munkálkodása eredményeként így fog teljessé válni hazai műszaki és ipartörténeti emlékvédelmünk közművelődést is szolgáló hálózati rendszere.
