Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Az első jelentősebb hazai kísérlet rendszeres ipari (műszaki) sajtóreferelásra, az „Ismertető” hasábjain 1836/37-ben

fogja el az elmélkedő Magyart, ha a pesti váczi utca bazárjában, gazdag és szemkápráztató bazárjai előtt elballagva, azon gondolat ébred fel lelkében: hogy hazája eme látványra kirakott fényes, elragadó, 's az egész művelt világ szorgalom szülte műveihez... még eddigelé semmivel sem járult!" Az író az okot a feudális kötöttségben és megfelelő törvények hiányában látja; nincsenek „személyt, becsületet, és vagyont biztosító törvények" és „a városok gyár és nagyobb kézmű vállalatokra alkalmatlanok. Városokon kívül pedig a földbirtokos nemes majdnem korlátlanul uralkodik. Vájjon ki akarná magát szeszélyeinek feláldozni." Végül megállapítja, hogy „Magyarországnak csak akarnia kell, 's lerázhatja a' külföldi készítményekért járó adózásait, melyeket gyenge ipartalansága miatt annyiféle nemzetnek fizetni kénytelen". Mindezen feudális kötöttségeket megszüntető intézkedések, iparpártoló és hitelt biztosító törvényeket segíthetnek, valamint a kezdődő hazai ipart támogató védegylet létrehozása. (Ismertető, 1840. 16. sz. 242—244. p.) Arra a kérdésre, hogy a lap tulajdonos szerkesztője Borsos Márton hogyan és milyennek értékelte lapját, egy az „Athenaeum" című irodalmi lap Döme nevű szerzőjének az „Ismertető"-t lenéző, gúnyolódó hangú írására adott válaszból következtethetünk: „Mennyire érdemlem meg nagylelkű gúnyolódástokat, hasonlítsátok az Ismertető ötévi számait Athenaeumotok számaival össze... meglátándja az egész t. cs. magyar olvasó közönség, hogy vásári munkáitok az én Ismertetőm évtizedekre, vagy tán továbbra is ható tárgyai előtt homályba dülendenek, bár mikép magasztaljátok is ti önmagátokat. ... Megkívánom tehát tőletek, hogy ne orozzátok el tőlem azt, mit nekem nem adtatok s mit nekem a sors pénzzel nem fizetett meg." (Ismertető, 1841. 70. sz. szept. 1. 1105—1106. p.) A szerkesztő 1840 szeptemberében jelentette be, hogy politikai mellékletként kiadja a „Világ" című hírlapot: „Szerencsés valék — Ismertető gazdasági, művészeti és kereskedési folyóiratomhoz egy Világ czímű politikai lapot nyerni... külön politikai melléklete pedig ügyes szerkesztésénél fogva... kétszer egy hétben fogja a politikai híreket a' t. cz. olvasóközönség elé gyorsan juttatni." A következő évben megfordult a helyzet, (9) a „Világ" című politikai hírlap sikeres fogadtatása miatt Borsos már az „Ismertetőt"-t tüntette fel mellékletnek, és 1841 végére teljesen felhagyott kiadásával. (10) Tanulmányunkban elsősorban az „Ismertető" ipari, műszaki referáló tevékenységének és szakíróinak bemutatására vállalkoztunk, egyéb ipari vonatkozásainak ismertetésére csak igen vázlatosan térhettünk ki, noha ez is megérdemelte volna a részletesebb elemzést. Azonban ismételten kell hangsúlyoznunk, hogy a folyóirat legjelentősebb korszakának, életének első évét tartjuk, mert a lap hasábjain történt alapvető vállalkozás abból a célból, hogy a fejlettebb külföldi műszaki, gazdasági eredményeket irodalmi eszközökkel bemutassák a hazai szakembereknek és az érdeklődőknek a magyarországi ipari fejlődés előmozdítása érdekében. IRODALOM 1. Batári Gyula: Az orvosi sajtóreferálás kezdetei Magyarországon. = Orvosi Hetilap. 1982. 42. sz. 2611—2613. p. 2. Turányi Kornél: Az első műszaki és ipari szakfolyóiratok Magyarországon. = Magyar Könyvszemle. 1967. 3. sz. 255—258. p. 3. Batári Gyula: Cukoripari tanintézet Pesten, a múlt század harmincas éveiben. — Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1984. Bp. 1983. 69—70. p.