Technikatörténeti szemle 15. (1985)
TANULMÁNYOK - Móra László: Fejezetek a magyarországi tudományos kutatás történetéből I.
Az 1897. jún. 16-án tartott alakuló közgyűlésen a Magyar Anyagvizsgáló Egyesület három szakosztállyal alakult meg. Az Egyesület elnöke Czigler Győző; szakosztályi elnökök: a fémek szakosztályában Rejtő Sándor, az építőanyagok szakosztályában Nagy Dezső műegyetemi tanár, a harmadik, a műszaki és ipari célokra szolgáló egyéb anyagok osztályának elnöke Táborszky Ottó, a Technológiai Iparmúzeum igazgatója lett. Az egyesület tagjai a nemzetközi kongresszusokon nemcsak részt vettek, hanem ott voltak a díszelnökség tagjai között, és számos előadást tartottak. Így a Stockholmban (1897) rendezett kongresszus 305 tagja közül 14 magyar volt, közülük Rejtő előadást is tartott. A jó szereplésnek tudható be, hogy a következő kongresszust, az anyagvizsgálók 3. nemzetközi kongresszusát hazánkban, Budapesten rendezték, és ezen öt magyar előadást tartott. A 4. brüsszeli, és a Koppenhágában lezajlott 5. kongresszuson további 58 magyar vett részt és nyolcan számoltak be munkáikról. Az I. világháború előtti utolsó, New Yorkban rendezett 6. kongresszuson, ahol 705 résztvevő jelent meg, közülük 13 magyar volt. Itt Rejtő Sándort és Papp Jánost választották díszelnökül. Magyar előadók voltak: Bermann Miksa, Fábry Zsigmond, Fock Ede, Grittner Albert, Kail József, Misángyi Vilmos és Rejtő Sándor. A nemzetközi kapcsolatok kifejlesztésében és a tudományos tapasztalatok átadása-átvétele szempontjából fontos nemzetközi kongresszusokon való részvételükkel a magyar anyagvizsgálók, akik javarészt a műegyetemi tanszéken működő és egyéb helyen létesített kísérleti állomások munkatársai voltak, tehát jelentős szerepet játszottak, és aktív tevékenységükkel öregbítették a magyar tudomány jóhírét. Az Egyesület ugyanakkor itthon szakosztályonként előadásokat, vita üléseket tartott és kísérletek végeztetésével fejtett ki hasznos tevékenységet. 1914ben Rejtő Sándor javaslatára „Anyagvizsgálók Közlönye" címmel szakfolyóiratot indított, amelyben megjelentek az előadások, az ülések jegyzőkönyvei stb. (9) Az egyesület munkájában kiemelkedő szerepet játszott a Műegyetemen létesült műszaki mechanikai, mechanikai technológiai és a szilárdságtani tanszéken létesült kísérleti állomások vezetőinek és munkatársainak tevékenysége. A kiváló vezető tudós professzorok mellett a tárgyi adottságok (gépek, műszerek) is megfelelőek voltak. Az elhelyezésük pedig a Pecz Samu által tervezett háromszintes, tágas, önálló pavilonépületek műhelylaboratóriumaiban, még a mai viszonyaink szerint is kiválóaknak mondhatók. E kísérleti állomások mind az iparági kutatásokat, mind a felsőoktatást, a gyakorlatias mérnökképzést szolgálták a századforduló és az első világháború éveiben, és a legfontosabb kísérleti műhelyek voltak. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy bennük a hazai ipari-technikai kutatás bölcsői ringottak. De a Műegyetemen létesült egyéb állami kísérleti állomások is a műszaki tudományok és a gyakorlat kutatásait szolgálták. Így például az 1889-ben alapított mezőgazdasági géptan tanszékévél kapcsolt gépkísérleti intézet, a magyaróvári gazdasági akadémia kötelékébe tartozó gépkísérleti állomással együtt a mezőgazdasági kísérletügy alapvető tagjaként működött. Vagy a Műegyetemen 1907-ben szervezett geodéziai intézet és a hozzátartozó csillagászati obszervatórium műszereivel és új módszereivel a hazai földmérési munkálatokat mozdította elő. Ezekhez hasonlóan a Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskola vaskohászati kísérleti laboratóriuma főleg fémek és ércek anyagvizsgálatát végezte, elsősorban metallurgiai célokból.