Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Gajdos Gusztáv: A magyar mérleggyártó ipar megszületése, kialakulása a XIX–XX. században (1850–1945)

Az Első Budapesti Gőzmalom R. t. 1889. április 27-i levele pedig a következőket tanúsította: „Ezennel szívesen elismerjük, hogy önök nekünk 1877. év június havában és 1878. év július havában egy-egy 7500 klgrm. horderejű százados hídmérleget, továbbá tizedes mérlegeket ismételten szállítottak. Mindezen mérlegek kivitelével mi mindenkor meg voltunk elégedve és sok éven át szerzett tapasztalataink alapján az önök mérleggyártmányait, a munka és szerkezet kitűnősége folytán, mindenkinek legjobban ajánlhatjuk." Érdemes idézni a Schember gyár 1892. évi katalógusának (8) előszavából, mely a szakszerű, gondos, hibátlan munka értékét, a vevők fokozott megbecsülését is tükrözte: „40 évi fennállásunk óta törekvésünk mindig oda irányult, hogy az általunk művelt iparág technikájában haladjunk és e téren találmányokat alkossunk, melyek egyrészt a korszellemnek megfelelnek, másrészt gyártmányunkat a tökély oly fokára emelik, hogy azt — öndicséret nélkül — a legjobbnak mondhatjuk. Ha vállalatunk folytonos virágzására, gyárunk emelkedő kibővülésére és nagyrabecsült vevőink kiválóan örvendetes szaporodására és állandóságára gondolunk, úgy ebben azon megnyugtató tanúságot leljük, hogy munkánkat túl nem becsültük." A Schember gyár 1892. évi gyártmánykatalógusa (8) szerint a vállalat a nevesebb kül- és belföldi kiállításokon „elsőrangú" kitüntetéseket nyert, s gyártmányainak tekintélyt és hírnevet szerzett. A gyár termékeivel már 1862-ben Londonban ezüstérmet nyert, s 1892-ig, csak a jelentősebb kiállításokat számbavéve, még 36 alkalommal kapott rangos díjat 1896-ban a Schember gyárat már az „elsőrangú" minősítésű budapesti vállalatok között tartották nyilván (9), s ekkoriban a gyár mintegy 60 munkást foglalkoztatott. Munkagépeit 8 LE teljesítményű gőzgép hajtotta és a cég mindennemű kereskedelmi és vasúti mérlegeket gyártott. A hazai mérleggyártó ipar 1850—1900 közötti fejlődéséről még a következők mondhatók el. Az 1872. évi VIII. törvénycikként megjelent első ipartörvényünk biztosította az iparszabadságot a nagyipari- és tőkés vállalkozók részére. A hazai mérleggyártás az 1880-as évek közepére, mintegy három évtized alatt, a kor igényeinek megfelelő színvonalra fejlődött. A fővárosban létrejött tekintélyes üzemek mellett mind több vidéki üzem és iparos foglalkozott rendszeresen, illetve mesterségszerűen mérlegkészítéssel. A kb. 50 év alatt, irodalmi források alapján (9, 10, 11, 12) mintegy 16 budapesti és 20 vidéki mérleg profillal — vagy azzal is foglalkozó újabb gyár, üzem vagy kisiparos műhely jött létre. Ezek közül, a Schember gyáron túl, a következők emelhetők ki (az alapítás éve zárójelben): Zischka J. Szerszám és Mérleggyár, Budapest (1872); Kölbel Ignácz Fémárúgyár, Budapest (1873); Fuchs G. Mérleg és Súlygyár, Budapest (1876); Hoffmann Pál Mérleggyára (8. fotó), Budapest (1880); Fazekas Adolf Lakatosárú és Mérleggyár, Szolnok (1882); Zwarg József Mérleggyára, Budapest (1882); az amerikai vállalat (1830-ban alapították Amerikában) leányvállalataként hazánkban alapított Fairbanks Mérleg és Gépgyár, Budapest (1884); Kántor Leo műhelye, Győr (1896). 1883-as adatok szerint a gépipari cikkek hazai összes behozatala 11 181 301 Ft volt, amelyből a mérlegimport 71 940 Ft-ot tett ki. A hazai gépipari cikkek összes kivitele pedig ugyanekkor 3 163 492 Ft volt, melyből már 18 108 Ft-ot tett ki a hazai mérlegek exportja. Egyes mérleggyártók évi termelése pedig,