Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Gajdos Gusztáv: A magyar mérleggyártó ipar megszületése, kialakulása a XIX–XX. században (1850–1945)

8. A Hoffmann P. gyár hirdetése az 1885. évi budapesti kiállítás katalógusában forrásanyag alapján (4), például a következő volt: Aranyi Pál (Szeged): 5 ezer Ft érték; Fairbanks mérleggyár (Budapest): 4000—5000 db Fairbanks mérleg; Fazekas Pál (Kolozsvár): 20—25 db hidas mérleg; Hoffmann P. mérleggyár (Budapest): 800 db különféle mérleg. A budapesti Fairbanks Mérleg és Gépgyár 1895-ben Fairbanks Mérleg és Gépgyár R. t.-vé alakult át. 1896-ban a Fairbanks R. t. 100 szakmunkást és 40 fő napszámost, a Fuchs G. mérleggyár pedig 75 munkást foglalkoztatott. Ugyanekkor a Fuchs G., a Sebember, a Zwarg és Ringeisen gyúr, a Fairbanks R. t. együttes éves forgalma kb. 500 ezer Ft volt. Ebből a Fairbanks R. t. évi forgalma mintegy 200 ezer Ft-ot tett ki, alaptőkéje pedig 500 ezer Ft volt, gépeit 45 LE motorikus erővel hajtották meg (9). Az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállításon a hazai mérleggyártók is megjelentek, 9 budapesti és 7 vidéki kiállító mutatta be termékeit a műszerek és tudományos eszközök csoportjában (4). Az 1896. évi ezredéves Millenneumi Országos Kiállításon úgyszintén szerepeltek a hazai mérleggyártók is. Például a Fairbanks R. t. aranyérem-, id. Krammer János mérlegkészítő (Baja) pedig dicsérő oklevél díjazásban részesült. A Fairbanks R. t. 1900-ban, a párizsi ki­állításon bronzérmet kapott. A hiteles hazai mérlegek iránti keresletet, bár közvetve, de befolyásolta a magyar mérésügyi szervezet fokozatos kialakulása és az új mértékrendszer honi bevezetése is. 1854-ben szervezték meg a pesti mértékhitélesítő hivatalt: Az 2874. évi VIII. törvénycikk alapján a fővárosi törvényhatóság 1875-ben meg­szervezte a már egységesen vezetett budapesti mértékhitelesítő hivatalt. 1875­ben Párizsban, egy nemzetközi értekezleten, 18 állam képviselői elhatározták a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal felállítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom