Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Móra László: A technológiai iparmúzeum negyvenéves története (1883–1923)

10. Az 1904. évi világítási kiállítás elektromossági csoportja az emelet körúti nagytermében. ipari gépeket állítottak ki. A főváros mellett továbbra is részt vettek a vidéken: 1901-ben Kecskeméten, Makón, Zsolnán; 1903-ban Aradon, Debrecenben, Zágrábban stb. rendezett kiállításokon is. A század első éveiben adott szakvélemények és az elvégzett vizsgálatok száma évente kb. 140 volt, 1901-től 1904-ig összesen 561 szakvéleménnyel szolgáltak. Az állami gépsegélyezés lebonyolítása során 1900 és 1906 között 736 iparosnak 1854 gépet juttattak 2 795 726,98 korona értékben (a korona a forintot váltotta fel, 1 Ft = 2 korona volt). E nagyméretű munka az adminisztráció áradatát zúdította az intézetre: például 1904-ben 12 631 ügyiratot, napjában tehát kb. 40-et. Mindez bénítólag hatott az egyéb feladatok ellátására, elsősorban a gyűjteménytári munkákra. A gyarapítás a minimálisra csökkent és a változott szemlélet jegyében elkezdték a gyűjteménytár „újjárendezését" oly módon — ahogyan ezt az 1901—1904. évi összevontan kiadott jelentésben írták, —, hogy „kiválasztottuk abból a nyersanyagokat, félgyártmányokat, továbbá az egyszerűbb iparcikkeket és általánosan használt szerszámokat és szétosztottuk azokat a vidéki iparmúzeumok és ipari szakiskolák között." A megmaradt anyagot azután 1905-ben 5 szakcsoportba sorolták és a tárgyakat magyarázó feliratokkal látták el. A gyűjtemények közül egyedül a könyvtár növekedett arányosan. Az 1896. évi 6203 kötetről 1906-ra 14 015 kötetre gyarapodott. A 19 szakcsoportban rendezett anyagáról 1898-ban gondosan szerkesztett nyomtatott katalógusban tájékoztatták a közönséget (11). A könyvtári katalógus is elősegítette használatának fellendülését, míg a 90-es években évente 3—4000 látogatója volt, a századforduló idején (1901—1903) számuk 5500—6000-re nőtt, majd 1904-ben az olvasó-