Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Móra László: A technológiai iparmúzeum negyvenéves története (1883–1923)

giai Iparmúzeum tárgymutatója" című katalógusában (Bp. Egyetemi ny. 1885) számolt be anyagáról. Az újabb gyarapodásban technikatörténeti tárgyak is vannak, például Wohlfahrt Henrik (Bp.) kivitelezésében 1868—70-ben épült budai gőzsikló gépezetének mintája, továbbá a MÄV gépgyár Zsolnán épült vasszerkezetű vasúti hídának acélból gyártott mintája, amelyet az 1878. évi párizsi világkiállításra készítettek. Mindkét tárgy ajándék volt, ahogyan a múzeum az első években főként ajándékozás útján gyarapodott, például 1884—85-ben 104 db-ot vett és 1692 db-ot ajándékba kapott. A gyűjteménytár helyisége rövidesen megtelt és a telek hátsó udvarában 1885 őszén e célra egy ideiglenes (450 m

2

) épületet emeltek. Ezzel egyidejűleg szabályozták az ajándékozást, ettől kezdve csak oly tárgyakat fogadtak el „amelyek anyagjukat, szerkezetüket, vagy technikai kivitelüket tekintve kiváló beccsel bírnak". Így 1887/88-ban 328 vétel mellett már csak 377 ajándéktárggyal nőtt a gyűjtemény. A nemes értelemben vett propagandára az igazgatóság az évi jelentésekben a statisztikai adatok, például a látogatók száma stb. mellett, a gyűjteményekből kölcsönzők neveit is feltüntette. E személyek betűrendes névsorát 1885—86. évben Bánki Donát kezdte. A Technológiai Iparmúzeum büszke lehet arra, hogy a kiváló magyar mérnök alkotó munkásságához az új intézet tárgyait, könyveit is felhasználta. A használat érdekében már a kezdeti időkben sokat fáradoztak. Külön előadásokat rendeztek, és ezeken a szaklapokban megjelent érdekes közleményeket, újításokat ismertették. Az 1886-tól 1889-ig tartott beszámolókkal a műszaki tájékoztatás, technikai információközlés egyik legkorábbi hazai gyakorlatát valósították meg. Egy másik figyelemreméltó kezdeményezésük az volt, hogy a Technológiai Iparmúzeum Közleményei-nek negyedévenként megjelenő füzeteiben 1884 decemberétől- „Lapszemle" rovatot nyitottak és ebben a könyvtárban meglevő folyóiratok fontosabb cikkeire hívták fel a figyelmet. Az idegen címeket magyar fordításban közölték és megjelölték a folyóirat nevét, évfolyamát, számát, és ezzel — mai terminológiánk szerint jeladó referálással — lényegében dokumentációs munkát végeztek már száz esztendővel ezelőtt. Például: Kirchner-féle vésőgép, változtatható vésőjárattal. (Dinglers's Polytechn. Journal. 1884. 253. köt. 2. fűz.) Ezek a Lapszemlék az Iparmúzeum könyvtárából kifejlődött, jogutód Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár mai Szakirodalmi tájékoztatóinak ősei, és egyben a műszaki szakirodalmi tájékoztatás egyik legelső megnyilvánulásai. (6). A 80-as évek végén elkezdte vidéki tevékenységét is. 1884-ben Kolozsváron, 1886-ban Szegeden, majd más városokban, Nagyszebenben stb. rendezett ipari kiállításokon vett részt. 1888 február—áprilisban pedig a fővárosban megrendezte az eZső önálló szakkiállítását, az Országos Szerszámkiállítást, amelyen 26 hazai kiállító számos új szerszámát mutatta be. Ez időben már folytak az előkészületek a befejezéshez közeledő új épületbe költözéshez, amely 1889 tavaszán kezdődött. Ezzel lezárult a Technológiai Iparmúzeum alapításának időszaka. A Beleznay-kerti ideiglenes helyiségeiben 1883-tól 1889-ig közel 300 ezer látogató kereste fel és 175 előadáson 1648 személy vett részt. E számok is mutatták, hogy felállítása szükséges volt.