Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Móra László: A technológiai iparmúzeum negyvenéves története (1883–1923)

Hauszmann Alajos új múzeumi palotája Trefort indítványát a két testvérintézet elhelyezésére az országgyűlés elfogadta, és 1887. febr. 21-én megszavazta „a budapesti középipariskola és technológiai iparmúzeum épületének felépítéséhez szükséges 350 ezer Ft-ot." Ennek alapján megkezdték a Nagykörút, Népszínház u. és Csokonai u. által határolt 6475 m

2 nagyságú telken az építkezést, amely két év múlva fejeződött be. Tervezését Hauszmann Alajosra (1847—1926) bízták, akinek nevéhez már sok középület (a Markó u.-i főreál, a budai Erzsébet kórház, az Üllői úti bonctani intézet, az István kórház stb.) valamint bérház illetve palota (köztük a firenzei Strozzi palota kisebbített mása — a mai Lenin körúti Központi Házasságkötő Terem) felépítése fűződött. Munkássága korai szakaszában Hauszmann neoreneszansz stílusban tervezte épületeit, így az Iparmúzeum új hajlékát is, amelynek kivitelezését Monaszterly Szilárd építész vezetése mellett Fekete Elek építőmester végezte. Az épület zárókövét 1889. ápr. 28-án ünnepélyes keretek között helyezték el az előcsarnok jobboldali falában, rajta a felirattal: „...Hauszmann Alajos műegyetemi tanár tervei szerint, épült 1887—1889. évben." Az épület befejezését sajnos Trefort Ágoston már nem érhette meg, mert 1888. aug. 20-án meghalt. Emlékezetére az Iparmúzeum lépcsőházának félemeletén felállították mellszobrát (Stróbl Alajos alkotását), amelyet a zárókő-ünnepség keretében avattak fel. Ugyanakkor az épület első emeletén elhelyezték Zichy Jenő domborművű arcképét is: Zichy mint az Iparmúzeum felügyelő bizottságának elnöke, kimagasló munkát végzett, egész vagyonát a kézműipar fejlesztésére fordította (nevét a VI. kerületben róla elkeresztelt utca napjainkban is őrzi). 5. A Technológiai Iparmúzeum és az Állami Ipariskola új épülete 1889-ben a József körút és Népszínház u. sarkán (épült Hauszmann Alajos tervei szerint 1887—1889-ben).