Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)
TANULMÁNYOK - Móra László: A technológiai iparmúzeum negyvenéves története (1883–1923)
Az Iparmúzeum alapításakor tehát személyi állománya 8 főből állott, amelyben a mérnök-tisztviselők és a fizikai dolgozók egyenlő arányban szerepeltek. Az új főigazgató rövidesen elkészítette „A m. kir. technológiai iparmúzeum alapszabályai", valamint „A m. kir. technológiai iparmúzeum rendszabályai" című utasításokat. A VKM 1884. évi 40 145. sz., illetve 42 231. sz. rendeleteivel jóváhagyott szabályok szerint működött azután lényegileg az Iparmúzeum 25 éven át, amíg a két testvérintézményt Hegedűs főigazgató közösen irányította. Szabályzata értelmében az Iparmúzeum működésének eszközei: a szerszám- és géptár, a gyűjteménytár és a szakkönyvtár az olvasóteremmel. Előadásokat, felolvasásokat tartanak, tanfolyamokat szerveznek, szakvéleményeket, tanácsokat adnak, kiadványokat szerkesztenek és időszaki kiállításokat rendeznek. Az intézet hétköznapokon de. 9-től l-ig és du. 3-tól 5-ig (szerdán ezenkívül este 7-től 9-ig), továbbá vasár- és ünnepnapokon de. 9-től 12 óráig volt nyitva. Érdekes pontja a szabályzatnak, hogy a rendszabályok 4. §-a értelmében nemcsak könyveket, hanem a gyűjtemények tárgyait is kölcsönözhették. A szervezeti kapcsolat, a közös vezetés általában azzal a veszéllyel jár, hogy a döntések vagy az egyik, vagy a másik félnek kedveznek. Szerencsére Hegedűs Károly főigazgató személyében a szakmai rátermettség puritán jellemmel párosult, és a gondjaira bízott két intézetet mindenkor egyenlő szeretettel, igazságosan vezette. A képzést, tanítást és az iskolai irányt az ipariskola, a bemutatásokat, szemléltetést pedig az iparmúzeum képviselte és mindehhez a két intézet személyzetét és felszerelését kölcsönösen használták. Ily módon Trefort miniszter döntése a párhuzamosan működő két iparfejlesztő intézet szervezeti kapcsolatára helyes lépés volt, mert az elméletnek a gyakorlattal való egyesítését célozta. Legfőbb érdeme pedig, hogy végleges elhelyezésükre megfelelő épületet biztosított, amelynek tervezését rövidesen megkezdték. Az Iparmúzeum tekintélyét növelte, hogy részt vett az 1885. évi országos iparkiállításon és az erre az alkalomra összeállított „A magyar királyi Technoló4. budai sikló gőzgépének M = 1 :12 léptékű modellje. (Készült az 1873. bécsi iparkiállításra, Wohlfahrt Henrik mérnök a Technológiai Iparmúzeumnak ajándékozta.)