Technikatörténeti szemle 13. (1982)
KÖNYVISMERTETÉS - Vajda Pál: Magyarország történeti kronológiája I–II. kötet
Ugyancsak fontos felvilágosításokat tartalmaz általánosságban is a reneszánsz nevelésről szóló harmadik fejezet. Ebből a fejezetből mintegy következményként bontakozik ki a könyv nagyobb — éppen kétharmadát — kitevő rész, a reformáció, az ellenreformáció és a nálunk „Habsburg konszolidáció"-nak nevezhető korszakok (a rékatolizáció, ill. felvilágosodás) iskolaügye. Dicséretére válik a szerzőnek mind politikai, mind a felekezeti tárgyilagossága. Ez annál inkább örvendetes, mivel a múlt század és a századforduló hasonló jellegű művei, főként vallási szempontból gyakran nagyon torzítanak. E fejezetek igen részletesen ismertetik a tantárgyakat, a humán és reális tárgyak arányát (pontosabban gyakorta: aránytalanságát) és a követelményeket. Ezeket számos, ügyes táblázat teszi áttekinthetővé. Nagy érdeme a szerzőnek, hogy a magyarországi viszonyokat mindenkor az európai „háttér" általános ismertetésével teszi még jobban értékelhetővé. (Ezek az általános pedagógiatörténeti részek a korábbi művekből hiányoztak.) A könyv terjedelme tekintélyes ugyan, de nyolc évszázadot tekint át, így viszonylag igen nagy ismeretanyagot kell felölelnie. Ez a zsúfoltság indokolja, hogy az egyes, jelentős iskolákról és a hírneves pedagógusokról keveset olvashatunk. Ezzel szemben a terjedelemhez képest bőségesek az egyes korokra vonatkozó források idézetei és igen részletes a különböző időszakok különféle iskoláiban használatos tankönyvek listája. Egészében a könyvet nemcsak hézagpótlónak, hanem igen hasznosnak ítélhetjük. Bizonyos, hogy mindenki aki a múlt tudósainak és műszaki alkotóinak életrajzával, vagy a tudomány ill. a technika múltjával foglalkozik, nélkülözhetetlen kézikönyvként forgathatja. Éppen ezért reméljük, hogy mielőbb napvilágot lát az 1777 utáni idők iskolaügyének bemutatása is. ijj. Bartha Lajos Magyarország történeti kronológiája, I—II. köt. Főszerkesztő: Benda Kálmán, szerkesztők: I. köt. Solymosi László, II. köt. Péter Katalin, Somogyi Éva. Akadémiai Kiadó, 1981, 1982. A történettudomány és a tudomány- valamint a technikatörténet kutatói, tanulmányozói egyaránt régóta hiányolták Magyarország részletes történelmi kronológiáját. Szinte meglepő, hogy az elmúlt száz év során milyen kevés munka jelent meg, amely hazánk történetének egészét — tehát a társadalom- és a művelődéstörténetet együttesen — időrendi felsorolásban mutatta volna be. Kerékgyártó Árpád és Pesti Frigyes múlt században összeállított kronológiái után csak 1968-ban jelent meg részletesebb kronológiai kézikönyv, Gunst Péter szerkesztésében, a Tankönyvkiadó gondozásában (Magyar történelmi kronológia; az 1979. évi III. kiadás „az őstörténettől 1970-ig" terjedő időszakot öleli fel). Ez a mű azonban elsősorban tanári kézikönyv, ill. történelem szakos tanárjelöltek segédkönyvének szerepét tölti be, a művelődéstörténetet szinte teljesen nélkülözi. Éppen ezért örvendetes, hogy az Akadémiai Kiadó 1981-ben megkezdte az MTA Történettudományi Intézet munkatársainak közreműködésével összeállított, négy kötetre tervezett „nemzeti kronológia" kiadását. A „Magyarország történeti kronológiája" c. munkának eddig két kötete jelent meg: I. köt. „A kezdetektől 1526-ig" (355 old. 6 térkép); és a II. köt. „1526—1848-ig" (361—671. old. 3 térkép). A tervek szerint a IV. kötet 1970-nel zárul. A nagyszabású munka keretét a szerkesztői előszó a következőkben jelöli ki: