Technikatörténeti szemle 13. (1982)

KÖNYVISMERTETÉS - ifj. Bartha Lajos: 75 Jahre Kartographie am Hamerlingplatz 1905–1980

annak a korszaknak kartográfiáját tárgyalja, amikor hazánk országos felmérését a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte. A kötetet K. Sekanina Építésügyi és Technikai miniszter, valamint F. Hudec/c-nek, a Szövetségi Földmérési és Felmérési Szolgálat elnökének sorai vezetik be. Ezt követi J. Bemhard-nak, az Országos Felmérési Csoport elnökének összefoglalása a kartográfia szerepéről, jelentőségéről és fejlődéséről (15—20. oldal). A térképészetnek — írja a szerző — nemcsak a térképkészítéssel, hanem annak időről időre történő kiegészítésével és kibővítésével is foglalkoznia kell. Ebből a szempontból az osztrák térképezési szolgálat több mint két évszázada mintaszerű, sőt úttörő munkát végez. A cikk rövid áttekintést nyújt az 1764-ben elrendelt első katonai felméréstől az 1950-ben átszervezett „Österreichische Karte" 183 lapból álló, 1 : 50 000 méretarányú, valamint a légitérképezéssel nyert 1 : 10 000 méretarányú „Österreichische Luftbildkarte" felvételein át a jelenleg folyó SPACELAB kísérletékig. Számunkra kétségtelenül legértékesebb R. Messner tanulmánya (23—97. old.) „Az osztrák felmérés. Fejlődés az alapítástól a Bundesamt für Eich- und Vermessungswesen szervezéséig" címen. Az értekezés szerzője, főleg a cikk első felében számos adatot ismertet, amelynek a hazai térképtörténet-kutató is jó hasznát látja. Ismeretes, hogy a Habsburg-monarchia első katonai felmérését, a hétéves háború tanulságai alapján Leopold Daun gróf javasolta 1764-ben. A tervezetet Mária Terézia (mindössze két nappal a javaslat benyújtása után) teljes egészében jóváhagyta, 1764. augusztus 7-én kelt aláírásával, amelyhez az alábbi megjegyzést fűzte: „Teljesen egyetértek, és különösen Magyarországra is nem lehet eléggé szorgalmazni". A 27—31. oldalakon egyébként megtalálható a tervezet teljes szövege. Ezzel indult meg az 1787-ig tartó I. katonai felmérés, közismerten általában „Jozefiniánus-felvétel", amely nevét József császárról kapta, bár a munkálatok zömét még Mária Terézia alatt végezték. Különösen figyelemreméltó, hogy a 4000 szelvény felvételét 23 év alatt, példás gyorsasággal, és a maga idején kiemelkedő pontossággal készítették el. A napZóeoni háborúk, és a kartográfia fejlődése tette időszerűvé 1806—1869 között a II. katonai felvételt, amelyet Francisciánus-felmérésként ismernek. Ennek lezártával azonban máris kezdetét vette a III. felmérés („Francisciánus— Jozefiniánus felvétel"), ez 1887-ig tartott, és itt már metrikus mértékegységeket alkalmaztak. A IV. felmérés — amely „precíziós felvételeként ismert, részben már sztereofotogrammetria felhasználásával 1896-ban indult meg, de lezárását az első világháború meggátolta. Ennek időszakára esik a Katonai Földrajzi Intézet kibővítése, és ezzel kapcsolatban az Országos Felmérés átköltözése a Hammerlinger térre, 1905-ben. A cikk második része az osztrák térképészet fejlődésével foglalkozik az I. világháború után, illetve a Szövetségi Földmérési és Felmérési Szolgálat 1923ban történt alapításának körülményeit ismerteti. Az első világháború és a békediktátum súlyos károkat okozott a bécsi katonai térképészetnek: elveszítette embereinek nagyrészét, valamint felszerelésének jelentős hányadát. Az újjászervezés során 1923. szeptember 21-én határozta el az ausztriai államszövetség kormánya a Szövetségi Földmérési és Felmérési Szolgálat létesítését, amelynek országos felmérési csoportja ma a Hammerling téri palotában dolgozik. Érdekes a következő, jóval rövidebb cikk, Walter Kantner-től, „A fotogrammetria ausztriai fejlődésé"-ről (99—109. oldal). Ausztriában 1893-ban indultak meg a kísérletek a mérőasztal-fotogrammetriával, többé-kevésbé rendszeres