Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Alliquander Ödön: A mélyfúrási technika kialakulása és fejlődése Magyarországon 1848–1918 között a kőolaj- és földgázkutatás szemszögéből

beépítése is nehézségekbe ütközik. Ezt igazolták a Londoni Lucey cég bemutató fúrásai is, amelyeket rotari fúróberendezések eladása érdekében különböző területeken Romániában végzett. Titus azonban megállapítja, azt is, hogy kétségtelen, hogy a rotari fúrás nagyobb fúrási sebességet biztosít, s a megfelelő kőzetviszonyok közt csodálatos fúrási eredmények érhetők el ezzel a fúrási rendszerrel. Ha a fentiek szerint nehéz eldönteni, hogy melyik is volt az első rotari fúrás, tehát sűrű öblítéses gépi hajtású forgó fúrás Európában, az mindenesetre tény, hogy Kelet-Európában 1913-ban alkalmazták már a jövő fúrási rendszerét, és ezek a rotari rendszerrel lemélyített fúrások egy évtizeddel előzték meg H. v. Rautenkranz ezidáig Európában elsőnek nyilvánított rotari fúrását (28). Viszont Európában még ekkor és vagy egy—másfél évtizeden át továbbra is a domináló fúrásmód a fordított öblítésű lüktető fúrás marad. E rendszer atyamesterének, A. Fauck-nák, azonban most már nemcsak a száraz kanadai ütőfúrással, a javított ún. galíciai kanadai fúrással, a pennszilvániai kötélfúrással, illetve annak korszerűsített változataival (cable tool, spudder) szemben kellett a fordított öblítésű lüktető fúrásmód felsőbbségét bizonyítania, hanem a rotari fúrással szemben is érvelnie kellett. Fauck 7 pontban összefoglalt egy összehasonlítást a két fúrásmód között — amelyet egy 1910-ben Lembergben (a mai Lwow-ban) tartott előadáson mutatott be. Az összehasonlítás 7 pontja az alábbi: „Rotary": 1. A furadék felszínre öblítésének sebessége 6 m/min. Ez a sebesség változik a szivattyú nagyságával és a legfelső béléscső méretével. 300 m = 984 láb mélységből 50 perc szükséges a furadékszem felszínre öblítéséhez. 2. A felszínre kerülő furadékszemek összekeverednek, ami a geológusoknak nehézséget okoz a tényleges információs adatok megállapításában, ami a kutatófúrások esetében pedig fontossággal bír. 3. A fúrópróbák folyamatossága nem biztosított. 4. A vékony formációk nem azonosíthatók. A rétegsorban hiányok mutatkoznak, amiért is a teljes geológiai információ érdekében magok fúrása szükséges. „öblítéses-express": 1. A fúrópróbák (furadékszemek) felszínre öblítésének sebessége 225—310 láb/min. Ez a sebesség a fordított öblítésnél konstans és csak az öblítőfolyadék szivattyúból való kilépési nyomásának nagyságától függ. A felfelé öblítés ideje a lyuktalpról a felszínre 930 m mélységből csak 4 percet tesz ki. 2. A fordított öblítés kezdetétől a végéig a furadékszemek folyamatosan a tényleges sorrendben kerülnek a felszínre éspedig kellő nagyságban a jó felismeréshez. 3. A fúrópróbák folyamatossága mindenkor biztosított. 4. A vékony formációk, függetlenül attól, hogy azok kemények vagy lágyak, mindig megállapíthatók. Azok milyensége, vastagsága és pontos mélysége garantáltan megállapítható.