Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Fehér György: A mezőgazdasági kísérletügy története a kapitalista Magyarországon (1869–1938)

tás szintereivé az ún. kísérleti állomások, ahol egyrészt aktív tudományos kísérletezés, másrészt pedig a különböző mezőgazdasági és fogyasztási cikkek összetételének megállapítása — azaz minősítés és minőségellenőrzés — folyt. A világ első ilyen jellegű állomása éppen Sir John Lawes Rothamsted-i birtokán, Angliában kezdte meg működését, mint magánintézet. 1851-től Németországban kezdték felállítani és megszervezni Európa legjobban kiépített állomáshálózatát, és Magyarországon is ezt tartották követendő példának. Jelentős kísérletügyi hálózatot tartott még fenn Dánia, Franciaország, Svájc, Ausztria, a tengerentúlon pedig az USA. Magyarországon korán megtörtént az ilyen intézetek alapítása — a legelső Magyar-Óvárott 1869-ben —, mert működésüket nemcsak a tudományos élet jeles képviselői, hanem a politikai és gazdasági élet egy befolyásos csoportja (agráriusok) is szorgalmazták. A századfordulóig alakult állomások a mezőgazdasági szakoktatási intézmények keretén belül szerveződtek és csak a 20. század elejétől váltak önállóvá. Ekkor kerültek ui. az intézetek központi, szakminisztériumi irányítás alá. A magyar kísérletügyi szervezetet egy jelentős tényező megkülönböztette az összes többi országtól; intézeteket kizárólag állami költségvetésből finanszírozták! 1914-ig 27 intézetben több mint 300 állandó munkatárs folytatott tudományos és ellenőrző tevékenységet a következő területeken: vegykísérlet, vetőmagvizsgálat, növénytermelés, állattenyésztés, állat- és növényédelem, mezőgazdasági ipar. Az I. világháború előtt Magyarországon Ausztria után Közép-Kelet-Európa legfejlettebb hálózata működött, amely a világranglistán is a 6. helyet foglalta el. Egyébként Magyarországon a mezőgazdasági kutatás a hazai tudományos fejlődésben vezető szerepet játszott. Szerepe nagyobb volt, mint a fejlettebb nyugat-európai országokéban általában. A mezőgazdasági tudományos kutatás nálunk ui. megelőzte a szervezett egyetemen kívüli műszaki-természettudományos kutatás más ágait. Az I. világháborút követő békerendszerek jelentősen átformálták Európa térképét. A Monarchia felbomlott és Magyarország területe a háború előttinek csak 32%-a, lakossága pedig 41%-a volt. A változások eredményeként új gazdasági körülmények közé került az ország és lényegesen átalakultak — általában kedvezőtlen irányban — gazdasági létfeltételei is. Az ország kiszakadt a Monarchia önellátó egységéből és erőteljesen függött külgazdasági kapcsolataitól. A mezőgazdagságra pedig az a feladat hárult, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére segítse a nemzetgazdasági problémák megoldását. A magyar kísérletügyi hálózatot is súlyosan érintették a fenti események, hiszen pl. 10 állomás az elcsatolt területekre esett. Ilyen körülmények után az újjászervezés csak 1920-ban kezdődött el központi irányítás mellett és 1922-re már 26 állomás több mint 220 munkatársat foglalkoztatott. Az ország gazdasági helyzete új feladatok elé állította a magyar mezőgazdaságot és ezzel együtt a kísérletügyet is. A rendkívül kedvezőtlenül alakuló világpiacon a mezőgazdasági termékek minőségét javítani kellett a versenyképesség fokozása érdekében. Ekkor kutatóintézetek egész sorát hozták létre, melyekben egy-egy növény — búza-liszt, kukorica, dohány, burgonya, paprika, szőlő-bor, gyógynövény stb. — és az összes velük kapcsolatos termesztési- és egyéb eljárások kutatását, vizsgálatát végezték. Az elért eredmények ugyan igen jelentősek voltak, a termelés színvonalát nemzetgazdasági szinten összességében mégis alig sikerült emelni, amiért viszont nem mezőgazdasági kutatásunk okolható elsősorban.