Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Fehér György: A mezőgazdasági kísérletügy története a kapitalista Magyarországon (1869–1938)

Mint már említettük, az ország területének 2/3-át elveszítettük, ez döntő mértékben befolyásolta a megmaradt és megművelhető földterület minőségét. Ezek után gazdaságilag szükségessé vált a kedvezőtlenebb adottságú területek művelés alá vonása, illetőleg a megművelt területek hozamainak növelése. Intézetek hálózatát hozták létre és feladatuk a talajtani kutatás volt. Az 1925-ben életrehívott Központi Talajjavító Bizottság vezetője, az a nemzetközileg elismert 'Sigmond Elek volt, aki már 1914 előtt elkezdte ilyen irányú kutatásait. Létrehozták az Alföldi Mezőgazdasági Intézetet, ahol a különleges talajtani és klimatikus viszonyoknak megfelelő fajták és termesztési eljárások vizsgálata volt a cél. A kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt a kutatóintézetek száma csak lassan gyarapodott, de 1938-ban már 30 állomás működéséről tudunk. Az itt folyó kutatások témája és nemkülönben a kutatók neve túlnőtt országhatárainkon, elég csak példaként 'Sigmond Elek mellett Hankóczy Jenő, Degen Árpád, Kreybig Alajos és Fehér Dániel nevét felsorolni. A mezőgazdasági tudományok népszerűsítése és a jobb tájékozódás érdekében az 1898 óta megjelenő „Kísérletügyi Közlemények" — a kísérletügyi állomások hivatalos lapja — mellékleteként 1932-től „Szemle" címmel közreadták az első magyar mezőgazdasági dokumentációt, amelyben a hazai és külföldi kutatás területén elért eredményeket ismertették. A termelés és a tudomány közötti szoros kapcsolat valós voltát bizonyította az 1928-tól megjelenő és magánkézben levő „Mezőgazdasági Kutatás" című folyóirat is. A magyar állam miként az I. világháború előtt, úgy azután is megkülönböztetett figyelemmel kísérte és támogatta a mezőgazdasági kutatást. Ügy tűnik, hogy a két világháború között ez a kutatás még célirányosabb volt mint korábban és még inkább figyelembe vette az aktuális termelési és értékesítési problémákat, követelményeket. Nem a mezőgazdasági kísérleti állomások munkáján múlott, hogy a mezőgazdaság fejlődési üteme 1920 és 1938 között lelassult és nőtt a távolság a fejlett kapitalista országok és Magyarország között, ugyanakkor csökkent előnyünk a többi Közép-Kelet-Európa-i országgal szemben. Ennek oka sokkal inkább keresendő a kedvezőtlen külpolitikai- és diszkriminatív külgazdasági körülményekben — ehhez társult az ország rendkívül torz politikai és társadalmi-gazdasági struktúrája —, mintsem a mezőgazdasági kutatás alacsony színvonalában. A felsorolt kedvezőtlen körülmények együttes hatásának tulajdonítható, hogy a magyar gazdaság és ezen belül a mezőgazdaság szerkezete nem módosult a belterjesség irányába és e területen végzett sikeres mezőgazdasági kutatás eredményeit nem tudták nemzetgazdasági szinten átvenni és alkalmazni. ZUSAMMENFASSUNG G. FEHÉR: LANDWIRTSCHAFTLICHE VERSUCHSSTATIONEN IM KAPITALISTISCHEN UNGARN ZWISCHEN 1869—1938 Anfangs des 19. Jhts. begannen neuere Erkenntnisse der Naturwissenschaften in die landwirtschaftliche Praxis einzudringen. Wissenschaftliche Forschung wurde begonnen in den sog. Versuchsstationen um den Ansprüchen der landwirtschaftlichen Praxis zu dienen. Die erste solche Station wurde in England 1843 gegründet. In Ungarn wurden Vorteile und Bedeutung der wissenschaftlichen Forschung bald erkannt, und 1869 die erste Versuchsstation errichtet, der rasch weitere folgten. Als