Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Fehér György: A mezőgazdasági kísérletügy története a kapitalista Magyarországon (1869–1938)

FEHÉR GYÖRGY* A MEZŐGAZDASÁGI KlSÉRLETUGY TÖRTÉNETE A KAPITALISTA MAGYARORSZÁGON, 1869—1938** Nyugat-Európában a múlt században végbemenő ipari forradalom új helyzetet teremtett a mezőgazdaság számára is. Az ipari találmányok nyomán korszerűbb gépek terjedtek el, melyek már a modern gyáripar tömegtermékei voltak. Piacra kerülték a termelés hatékonyságát segítő vegyipari cikkek, műtrágyák és növényvédőszerek. Ezzel egyidőben megnőtt a mezőgazdasági termékek iránti kereslet és kialakult a mezőgazdaság világpiaci szintű megosztása. Ebbe a változó világba kapcsolódott be az 1848/49-es forradalom és szabadságharc polgári jellegű átalakulása után Magyarország. Az 1867-es kiegyezéssel megszülető Osztrák—Magyar Monarchiában kialakult gazdasági integráció eredményeként Magyarország vált a Monarchia legfontosabb mezőgazdasági termelőjévé és szállítójává. Ez termelési biztonságot jelentett (különösen a nagybirtoknak), mert a Monarchia nagy felvevőképességű (50 milliós) belső piacát meg tudta védeni még a világgazdasági válságok kedvezőtlen hatásaitól is. A körülmények ilyen kedvező alakulása ösztönzőleg hatott a mezőgazdaság fejlődésére, melynek során a mezőgazdaság tudományos kutatóintézetek is élvezték az állam nagyfokú támogatását. Az agrártudományok önálló diszciplínává válásának kezdete csak a 19. század elejére tehető, amikor a természettudományok addig elképzelhetetlen méretű fejlődésének lehettünk szemtanúi, és különösen a kémiai tudományok mezőgazdaságba való „betörése" szembetűnő. Kémiai ismereteket igényelt ui. egy sor, a termeléssel összefüggő folyamat felderítése; pl. talaj- és trágyaelemzések stb., és a mezőgazdasági termékek nemesítése mellett azok feldolgozása is e tudományág ismeretét követelte. A tudományos igényűnek nevezhető mezőgazdasági kísérletezés gyökerei Angliába nyúltak vissza és Davynek 1813-ban megjelent „Elements of Agricultural Chemistry" című művét tekinthetjük az első jelentős munkának. Liebig kutatásai szintén nagy hatással voltak a mezőgazdasági tudományok további fejlődésére, melynek eredményeként a kémia, a mezőgazdasági kémia kiterjedt alkalmazása vette kezdetét mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Lawes és Gilbert angol tudósok pedig kidolgozták, majd a gyakorlatban megvalósították a széleskörű mezőgazdasági tudományos kutatás szervezeti formáját és módszertanát. Így váltak a szervezett mezőgazdasági tudományos kuta* Országos Műszaki Múzeum, Budapest, Kaposvár u. 13. 1117 ** Ez a dolgozat a magyarországi tudományos technikai kutatás története c. 22/ 1981. sz. állami megbízásos téma keretében készült.