Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

KRÓNIKA - Vajda Pál: Bay Zoltán kitüntetése

rium óriáscsövével folytatták, az ún. Rák-köd pulzárján, a 0,35, 0,43 és 0,55 mikronos hullámhosszakon. Méréseik szerint a két szélső hullámhossz terjedési sebessége között nem mutatható ki különbség. Bay Zoltán és John Arnold White 1972-ben kezdte meg az eddigi mérések kritikai elemzését. Az elektromágneses sugárzás szóródásának leírására a vákuumban az ún. módosított Chauchy-féle formulát használták fel. Mivel több, különféle mérés eredményét dolgozták fel, Warner és Nather mérésének pontosságát mintegy ezerszeresen (három nagyságrenddel) megnövelték. Elméleti tanulmányaik végeredményeként arra a megállapításra jutottak, hogy a különböző frekvenciájú elektromágneses sugárzások terjedése a vákuumban azonos. A Franklin Intézet bizottsága két szempontot tartott kiemelésre méltónak. Egyrészt ez az eredmény nagy jelentőségű a relativitás elmélete szempontjából, másrészt lehetővé teszi a fény sebességének a távolság alapegységeként való felhasználását. A bizottság javaslatában meleg hangon méltatta Bay Zoltán tudományos érdemeit és „két kontinensre terjedő akadémiai pályafutását"; külön kiemelve, hogy a magyar tudóst a washingtoni American University „Senior Research Scientist"-jévé választotta. Vajda Pál