Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Bartha Lajos, ifj.: Braun Károly spektroheliográf tervei. Adatok egy fontos napészlelő műszer elvének történetéhez
IFJ. BARTHA LAJOS’ BRAUN KÁROLY SPEKTROHELIOGRÁF TERVEI (Adatok egy fontos napészlelő műszer elvének történetéhez) Napészlelés egyszínben A múlt század közepétől a csillagászatban, meteorológiában és a geofizikában egyaránt fontos szerepet játszott a Nap megfigyelése. A Nap az egyetlen csillag, amelynek felszíni részleteit — viszonylagos közelsége folytán — észlelni lehet. Emellett a Napon lezajló, rövidebb-hosszabb élettartamú jelenségek jelentősen befolyásolják a Föld légkörét, elektromos és mágneses terét. A Nap jelenségeinek egy része, valamint az optikailag látható napgömb feletti gázréteg, a kromoszféra azonban normál „fehér” fényben nem látható vagy fényképezhető. A kromoszféra, a hirtelen felvillanó napkitörések (kro- moszférikus erupciók, vagy flare-ek), a napgömb fölé emelkedő, lángnyelvszerű protuberanciák fényessége több nagyságrenddel gyengébb a Nap folytonos színképének összfényénél. A Nap összfénye, és a légkörben szóródó napfény elnyomja az említett jelenségeket. Ezeknek a jelenségeknek sugárzása azonban néhány elem, keskeny hullámtartományra eső színképvonalából tevődik össze. A Nap folytonos színképének egy-egy ilyen keskeny szakaszára eső sugárzás intenzitása viszont csekély. Ha csupán egy olyan szűk hullámtartományban, azaz egy jól meghatározott színben észleljük a Napot, amelynek sugárzása a protuberanciák, kitörések stb. sugárzásába esik, ezek erős fényben jelennek meg a távcsőben. Az ilyen monokromatikus, egyszín észlelésekhez azonban a színszűrők önmagukban elégtelenek. A spektroheliográf története A problémát a francia Jules P. C. Janssen (1824—1907) oldotta meg egy szerencsés véletlen segítségével, tőle függetlenül az angol Sir Normann J. Lockyer (1836—1920) szerkesztett monokromatikus észlelőműszert a protuberanciák megfigyelésére. A berendezés lényegében egy igen erős szórású (nagy diszperciójú) spektroszkóp, amelyben a kromoszférát alkotó elemek a folytonos napszínképet megszakító sötét elnyelési (abszorbciós) vonalakként jelentkeznek. Amennyiben a spektroszkóp rése a napperemen kilövelő protuberancia felé irányul, a sötét vonal helyén — pl. a hidrogén sugárzásában — fénylő kibo* 1023 Budapest, Frankel L. u. 36. 119
