Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A Rába szabályozása, 1762-1895
ideiglenesen leállította az összes építkezést, és Öry Dánielt, a Hajózási Igazgatóság mérnökét megbízta az új tervek elkészítésével.16 Öry elsősorban a Rába torkolatát kívánta rendezni. 6,2 km-es csatornát tervezett a torkolat előtti folyószakaszon. Javasolta a kanyarulatok átvágását a folyó teljes hosszában, fel- vetete a malmok megszüntetésének kérdését is. Öry terve annyiban jelentett változást a korábbi elképzelésekkel szemben, hogy ő a szabályozás kérdését radikálisan, a meder rendezésével kívánta megoldani. Fő hibája az volt, hogy nem fordított gondot a védművek építésére, illetőleg a meglévők karbantartására. öry elképzelését a megyék ellenzéssel fogadták. A győriek a torkolati csatornát túl drágának vélték,17 a többi megyék a malmokat akarták tovább fenntartani.18 A meder kotrását, néhány híd átépítését, a rábatoroki gát átalakítását — 3000 Ft költséggel — elhatározták, és megbízták Öryt a torkolati csatorna részletterveinek elkészítésével. A munka ebben a formában indult meg, amikor 1817. júniusában a Helytartótanács Perényit felmentette a biztosi tisztség alól.19 A mederszabályozásról szóló elképzelések megvalósításához az 1810-es években nem voltak meg a feltételek. A munka végrehajtásához elsősorban részletes térképekre, megbízható vízrajzi felvételekre, a folyó esésének, víztömegének, sebességének ismeretére volt szükség. A Helytartótanács 1817-ben és 1821- ben rendelte el a Rába vízrajzi felvételét. A munkát a megyei mérnökök 1822- ben kezdték meg, és a Sopron, Győr megyei térképek 1825-re készültek el.20 Vas megyében 1829-ig húzódott el a felmérés.21 1828-ban — Moson megye kezdeményezésére — tovább folyt a Hanság le- csapolása. A régi nyomokon haladva Pomogy, Lébény, Rábaszentmiklós irányában csatornát építettek, amely Bősárkánynál torkollott a szabályozatlan Rábcába.22 Az építkezés sikere érdekében a Rábcát Bősárkányig csatornázni kellett volna, de Győr megye nem vállalta a feladat végrehajtását.23 1828-ban Beszédes József készített a Rábáról szabályozási tervet. A kanyarulatok átvágása mellett a malmokat is fenn kívánta tartani a folyó holtágaiban, amelyek megfelelő zsilipeken kapták volna az élővizet.2'1 1831-ben ismét a Helytartótanács kezdeményezett. Az egyik legtehetségesebb reformkori mérnököt, Keczkés Károlyt bízta meg a szabályozási terv készítésével. Keczkés először a megyei térképeket vizsgálta felül, majd azok egyes adatait korrigálva elkészítette a folyó első hiteles vízrajzi leírását. Munkája a század végén végrehajtott vízrendezésekhez is kiindulási alapot jelentett. Az elkészített szabályozási tervben Keczkés is — elődjeihez hasonlóan — a folyó kanyarulatait, rendezetlen, kotrás nélküli medrét, bozótos partjait, a hidak és malomgátak helytelen elrendezését tartotta a gyakori árvizek okainak. A szabályozás alapja nála is a kanyarulatok átvágása volt, amivel a folyót egyhar- mad résszel kívánta megrövidíteni. Ahol a meder túlságosan széles volt, párhuzamművek építését javasolta. A malmokat a folyó bal partján haladó malomcsatornában kívánta elhelyezni, amelynek mélysége megegyezett volna a főág mélységével. Malomcsatornának tekintette a Kis-Rábát is, amelyben csak annyi vizet kívánt hagyni, amennyi a malmok hajtásához szükséges. Javasolta a Rába—Rábca torkolat szétválasztását, a Répce és Rábca rendezését is. Tervében szerepelt a Hanság lecsapolása. A csatorna építésénél alapvetőnek tartotta a Rábca medrének kimélyítését, hogy a csatornának rendes befogadója legyen.25 1836. nov. 11-én a Helytartótanács Zichy Ferencet nevezte ki királyi biztosnak a Rába környékére. Keczkés tervezetét — az 1838. szept. 24-én összehívott biztosi gyűlésen — a megyék egyhangúlag elfogadták, azonban az volt a 88
