Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A Rába szabályozása, 1762-1895
véleményük, hogy a Rába előtt a Dunát kell szabályozni.26 1843. jan. 24-én újabb biztosi gyűlés volt, ahol kérték Keczkés Károly kirendelését a szabályozási munkákhoz. Keczkés azonban ekkor már vezető pozíciót kapott az Építési Igazgatóságon, és nem tudott folyamatosan a helyszínen tartózkodni. A polgári forradalom után a folyó szabályozásának kérdése egyre sürgetőbbé vált. A jobbágyfelszabadítás után a falvak határa átrendeződött, és az új birtokosok termőföldként kívánták igénybe venni a területeket. A munka végrehajtásához a szükséges munkaerő rendelkezésre állt, és elegendő vállalkozó is akadt, aki pénzét ilyen jellegű beruházásokba tudta fektetni. 1851. júl. 24-én a Marcal menti községek Győr megyéhez fordultak, és kérték a Rába, Marcal szabályozásának megindítását.27 Ezután Vas megye kezdeményezett. 1854-ben elkészült a Rum és Ikervár közötti Rába-kanyar átvágásának terve, és 1856-ig befejezték a munkát.28 1857-ben átalakították a torkosi hidat és Rábáhídvégnél is volt kisebb szabályozás. 1858-ban a soproni Helytartósági Osztály a győri torkolat rendezésére hirdetett pályázatot. Még ebben az évben felhívást adtak ki egy Rába—Marcal szabályozó társulat létrehozására. A Marcal szabályozása esetében az érdekeltek korábban megoldották a kérdést. A veszprémiek kezdeményezésére a soproni Helytartósági Osztály felhívást tett közzé a Marcal rendezési tervének elkészítésére. Az Országos Építési Igazgatóság Márton József tervét fogadta el, majd ennek végrehajtására Szegváron megalakult a Marcalszabályozó Társulat. A Főkormányzóság 1859. júl. 31-én hagyta jóvá az alapszabályokat, a Győr megyei birtokosok azonban nem léptek be a társulatba. A győriek tiltakozása ellenére a szabályozási munA Rábacsécsény — Rábcakapi törésvonal 89
