Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Fehér György: Az aratás gépesítésének elterjedése, különös tekintettel a Mc Cormick cég magyarországi üzleti tevékenységére, 1850-1900
lemmel is próbálták növelni bevételeiket. De itt példaként hozott 2 gyár az ország legnagyobb mezőgazdasági eszközöket gyártó cége volt, itt nem valószínű, hogy ilyen meggondolásból gépkereskedelemmel is foglalkoztak volna. Ugyancsak kiemelten szerepelnek e kiadványban azon kereskedők nevei, akik a cég gyártmányait forgalmazták: Friedländer József bécsi, Fehér Miklós, Kann és Heller, Propper Samu, Sebes és Beck, Stern Adolf budapesti illetőségűek voltak. Hiába keressük azonban Müller Emil és Jurenák Pál nevét.09 Üjabb probléma merül fel ezzel kapcsolatban; ezek a kereskedők ui. Müller és Weisz céggel együtt (1893-tól szerepelt így) forgalmazták a McCormick cég termékeit és éppen Mülleréké volt a vezérképviselet. Lehetséges azonban, hogy a felsorolt kereskedők még 1885 előtt árulták a chicagói cég termékeit, ezek mind magyarázatra szoruló adatok. Az azonban teljesen valószínű, hogy 1895-ig nem 450 Mc Cormick gép talált gazdára Magyarországon, hanem legalább kétszerese. 1901-ben készült egy másik kiadvány már 600 nevet tartalmazott, mint a „Mc Cormick magyar vevőinek egy része”. Ez a lista valóban nem teljes, mert számos olyan nevet nem látunk viszont, amely még az 1895-ös kiadványban szerepelt. A Mc Cormick cég gyártmányaival az 50-es években ritkán találkozunk, de a 60-as évektől a pesti géplerakata megnyitásával, már jelentősen nőtt a Magyarországra került arató- és kaszálógépek száma. Ettől kezdve évről-évre növekedett az ország aratógép importja, ezzel együtt a cég termékeinek Magyarországon eladott példányai is. Mc Cormick gyártmányaival mindig a fejlődés élvonalához tartozott — nem egy esetben egyedül képviselte a legújabbat —, ugyanilyen bátor és kedvező volt kereskedelmi politikája is. A cég vezetői korán felismerték a magyar piac igényeit, ezért szervezték meg a pesti lerakatot, ezt tovább bővítették, gondoskodtak az alkatrészellátásról és a gépek javításáról stb. Mc Cormick gyár gépei korszakunkban igen népszerűek voltak Magyarországon is, éppen megbízhatóságuk miatt jó „propagandistái” voltak az aratás-gépesítés hazai elterjesztésének. Pedig számos ok akadályozta e gépesítés gyorsabb ütemű térhódítását; ezek közül a legfontosabb a mezőgazdaságban munkaerőfelesleg halmozódott fel, és a hitelszerzés előtt álló akadályok. (Ez utóbbit ugyan a kiegyezés és a századforduló közötti időszakban lényegében megoldották.) Többször kiemeltük, hogy az ország egészére jellemző a mezőgazdaságban felhalmozódott munkaerőfelesleg, de területenként ennek mértéke eltérő, sőt egyes országrészekben és időszakonként munkaerőhiány is mutatkozott. A korabeli dokumentumok alapján az is megállapítható, hogy az ország egészére jellemző munkaerőfelesleg a századfordulótól apadóban volt, emelkedtek a bérek, mind gyakoribbá váltak az aratósztrájkok. Ez utóbbi gazdasági és pszichológiai következményét és hatását sem szabad alábecsülni. A felsorolt okok miatt az aratás gépesítésének fokozódó elterjedését figyelhetjük meg a századfordulótól és különösen fontossá válik a gépi aratás az I. világháború éveiben. Igaz ugyan, hogy az aratás gépesítése nem vált olyan általánossá, mint ez a cséplés esetében történt. A magyar „gazdatársadalom” a gabonabetakarítás utóbbi szakaszát részesítette előnyben, a gépesítéssel járó összes előnyöket itt próbálták kihasználni. Az aratás gépesítését azonban még egy tényező hátráltatta az egész világon, a gépek technikai szintje. Technikailag „tökéletes” színvonalon csak a 80-as, de inkább a 90-es évektől állítanak elő olyan gépeket, melyekkel valóban 162
