Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Fehér György: Az aratás gépesítésének elterjedése, különös tekintettel a Mc Cormick cég magyarországi üzleti tevékenységére, 1850-1900
jelentős költségmegtakarítás érhető el (a fonallal kötő aratógépek). A cséplőgépek esetében a technikai kivitelezés sokkal inkább tökéletesebbnek volt mondható. Ezek a problémák mindenütt felmerültek és az aratás gépesítésének elterjedését ideiglenesen hátráltatták. Mindehhez járultak még a sajátságos magyar fejlődés következtében „kitermelődő” akadályozó tényezők, melyeket már részben érintettünk, de korántsem merítettük ki teljesen.70 Ezek figyelembevételével megállapítható, hogy a magyar mezőgazdaság az aratás gépesítése területén nem állt 70—100 éves hátrányban Nyugat-Euró- pával szemben. Különösen lecsökkent ez a különbség a 80—90-es évek és az I. világháborúig terjedő időszak között, pedig mezőgazdaságunk gépesítésének nem is ez volt a legdinamikusabban fejlődő területe. JEGYZETEK 1. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. Tanulmányok Szerkesztette Szabó István. I—II. kötet Budapest, 1965. Varga Gyula: A parasztgazdaság munkaeszközei I. k. 292. p. 2. Magyarország története 1848—1918. IV. k. Egyetemi tankönyv. Budapest, 1972. 197. p. Szuhay Miklós: A szántóföldi termelés fejlődése 1867—1914. Agrártörténeti Szemle, 1971. 1—2. sz. 59. p. 3. Vörös Antal: A magyar mezőgazdaság a kapitalista átalakulás útján 1849—1890. 28. p. In: A magyar mezőgazdaság a XIX—XX. században, Bp. 1976. 4. Eckhart Ferenc: A magyar közgazdaság száz éve 1841—1941. Budapest, 1941. 95. p. 5. Berend T. Iván—Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1944. Budapest, 1978. 77—78. p. 6. i. m. 76. p. 7. Varga Gy. i. m. i. k. 268—269. p. 8. Erre vonatkozólag ld. részletesen Varga Gyula i. m. I. k. 318—345. p. 9. Barbarits Lajos: A gazdaságosság számítása a gépi aratás fejlődéstörténetében. In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973—1974. Budapest, 1975. 135. p. 10. Barbarits Lajos: A magyar mezőgazdaság gépesítését hátráltató jelenségek a tőkés gyáripari verseny körülményei között. Agrártörténeti Szemle (továbbiakban: AtSz) 1972. 3—4. sz. 447. p. Ugyanitt a nagyobb aratósztrájkokról. 450. p. ifj. Sporzon Pál a Köztelek 1900. október 20-i számában „A mezőgazdasági gépek és kézimunka közti viszony hazánkban” című cikkében az aratás gépesítésének okait a következőkben jelölte meg: „— vidékenként nagyon érzékenyen érezhető munkáshiány — magas munkabér — munkászavargásoktól való félelem.” 1594. p. 11. Berend—Szuhay: i. m. 76. p. Vita Magyarország kapitalizmuskori fejlődéséről. Hanák Péter referátuma. Értekezések a történeti tudományok köréből. Üj sorozat 55. Budapest, 1971. 29. p. 12. Barbarits L.: i. m. AtSz. 1972. 3—4. sz. 441. p. 13. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár története (1856—1966) Sárközi Zoltán—Szilágyi Gábor—Szekeres József. 69. p. 141. számú lábjegyzet. 14. i. m. 50—51. p. A mezőgazdasági gépgyártás fejlődéséről lásd még: Sevin Henrik: Faekétől a Hof- herr-gépig. Budapest, 1944. 15. Magyarország története 1848—1918. IV. k. Egyetemi tankönyv. Budapest, 1972. 201. p. Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867—1900. Budapest, 1954. 528—529. p. Eckhart F.: i. m. 85. p. 16. Magyarország 1900. augusztus 7. 11. p. Lázár Pál: Mezőgazdasági iparunk. 17. Berend—Szuhay: i. m. 78. p. 163
