Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A Rába szabályozása, 1762-1895

ka 1863-ban megkezdődött, és 1868-ban állami támogatást is kaptak. A Rába felől vezető völgyeket elzárták, hogy a szabályozott területet ne árassza el a Rába vize. A Marcal-szabályozás így 1870-re befejeződött, de a Győr megyei szakasz állapota továbbra is nyitót kérdés maradt.29

Közben tárgyalások folytak a Rába rendezéséről is. 1858—1860-ban Klein- rath József és Buschmann József mérnökök ismét felmérték a folyót, és 1861-re elkészült a szabályozási „keretterv”. E szerint először rendbe kell hozni a folyó medrét a malmok eltávolításával, azután át kell vágni a kanyarulatokat. A malmokat Kleinrath is malomcsatornában kívánta elhelyezni, azonban e csatorna öntözési célokat is szolgált volna. 1864. okt. 12-én a rábai érdekeltség Sárváron értekezletet tartott, és ideiglenesen megalakult a Rábaszabályozó Társulat. 1864-ben újabb szabályozási terv készült, Wallandt Henrik munkája. Elképzelése az 1861-es „keretterv” továbbfejlesztésének tekinthető. A tervező célja a Rába völgyében a folyószabályozás, belvízelvezetés és öntözés előmozdítása volt. A malmok számára Győrtől Szentgotthárdig hajózható csatornát tervezett, amely egyúttal az öntözés igényeit is kielégíti. Azt ajánlotta, hogy a Marcalt már Marcaltőnél vezessék be a Rábába, és ebben az esetben nem lenne szükség a Marcal szabályozására. A tervezetet a sárvári gyűlés helyesnek tartotta, azonban gyakorlatilag semmi nem történt a munka megkezdése érdekében.30

A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium ezúttal Ürményi Józsefet küldte királyi biztosnak, aki nehéz körülmények között kezdte meg munkáját. Nemcsak a Rába—Marcal érdekeltség került szembe egymással, hanem a rába- mentiek sem tudtak megegyezni. A biztos külön tárgyalt ez egyes megyék képviselőivel. Ezúttal Vas megye fejtett ki ellenállást a szabályozás megkezdése ellen.

1873-ban a Rábán árvíz volt, amely a Győr megyei községeket érintette.31 A megye időszerűnek látta kézbevenni a Rába ügyét. A szabályozási tervet ezúttal Üjházy János készítette.32 Az volt a véleménye, hogy a Rába szabályozását csak a Fertő és Hanság ügyének rendezésével lehet megoldani. A főfolyón 81 átvágást tervezett Győr és Szentgotthárd között. A Marcalt Gyirmóttól Egy- házaskeszőig kívánta szabályozni, az átvágásokon kívül árapasztó csatorna segítségével. A Rábaszabályozó Társulat 1873. nov. 15-én véglegesen megalakult. Elnöke Batthyány Géza, igazgatója Krisztinkovich Ede lett.33 Vas megye képviselői sérelmezték, hogy a társulat a tőlük távol eső vidékek — a Hanság és a Fertő — szabályozásával is foglalkozni kíván, és nem csatlakoztak.3'1

A társulat alapszabályai 1874-ben készültek el, és azokat a minisztérium okt. 2-án hagyta jóvá. 1875-ben meghatározták az ártéri területek nagyságát, azokat értékük szerint kategóriákba sorolták. Az ártéri hozzájárulás nagyságát az határozta meg, hogy a terület mezőgazdasági szempontból mennyire volt hasznosítható, és milyen gyakran szokta elönteni az árvíz.35 1875. márc. 21-én egyezség jött létre a Marcalszabályozó Társulattal. Eszerint a folyó Győr megyei szakaszát a Rábaszabályozó Társulat rendezi, a marcalmentiek hozzájárulnak a költségekhez.36

A szabályozási munkában fontos lépést jelentett, amikor 1877. jan. 2-án kisajátították az első malmot, amit 17 újabb malomgát lebontása követett. A tulajdonosokat kártalanították. A kérdéses malmok a folyó Győr—Sárvár közötti szakaszán épültek, ahol a gátak eltávolítása után a folyó esése megnövekedett.37 A kisajátítás a társulat alaptőkéjét teljesen felemésztette, csak kölcsönnel lehetett volna a munkát folytatni. A malomcsatorna tervét teljesen elvetették. A technikai fejlődés fokozatosan kiszorította a malmokat, nem volt

90