Technikatörténeti szemle 11. (1979)
KÖNYVISMERTETÉS - Gazda István, ifj.: Romániai magyar tudomány-, technika- és művelődéstörténeti kiadványok az elmúlt néhány évben
tűnik A módszerről szóló műhöz írt magyarázatain túlmenően másutt megjelent tanulmányaiból is. Ezek egyike a tragikus sorsú Bretter György szerkesztette gyűjteményben, a Szövegek és körülményekben jelent meg (Krite- rion, 1974), de önálló filozófiai művet is közreadott. Bretter György (1977-ben hunyt el Budapesten) igazi filozófiai, filozófiatörténeti iskolát alapított s ennek az iskolának még számos tagja jelentkezett és jelentkezik írásaival, esszéivel (pl. Ágoston Vilmos és Molnár Gusztáv). Az iskolalapító műveit se felejtsük ki az áttekintésből, Bretter György csodálatos esszéit két kötetben adták közre: az egyik a Vágyak, emberek, istenek (Kriterion, 1970), a másik a Párbeszéd a jelennel (uo., 1973). Bretter György korai halálával szinte pótolhatatlan veszteség érte tudományunkat. A TÉKA sorozat megindítói, szerkesztői Csehi Gyula és Mikó Imre voltak, kettőjük közül Mikó Imre az, aki behatóan foglalkozott művelődéstörténeti kutatásokkal is. A Kriterion Könyvkiadó kolozsvári részlegének szerkesztője volt, tudománytörténeti munkái közül Az utolsó erdélyi polihisztor (Brassai Sámuel) (Kriterion, 1971) *és az Akik előttem jártak (uo., 1976) című köteteit emeljük ki. Mint említettük, a korábban felsorolt művek egyike, Apáczai enciklopédiája egy másik fontos sorozat, a Fehér könyvek sorozat részeként látott napvilágot. Ez szintén egy Kriterion-vállalkozás, melyben az Apáczai mű mellett az alábbi fontos kötetek jelentek meg: Kovásznál Sándor: Az ész igaz útján (1970) Kócziány László jegyzeteivel; Borsos Tamás: Vásárhelytől a Fényes Portáig (1972) ugyancsak Kócziány László jegyzeteivel; Teleki Sándor: Emlékezzünk régiekről (1973) Csetri Elek jegyzeteivel; A rendtartó székely falu (1973) Imreh István tanulmányával; Erdélyi Féniks (1974) Jakó Zsigmond jegyzeteivel; Fogarasi Sámuel: Marosvásárhely és Göttinga (1974) Juhász István jegyzeteivel és Pápai Páriz Ferenc: Békességet magamnak, másoknak (1977) Nagy Géza jegyzeteivel. A művelődéstörténészek bizonyára felfigyeltek Dankanits Ádám tanulmányaira, illetve a XVI. századi olvasmányok című könyvére (Kriterion, 1974), melyek számos új kutatási eredményt tartalmaznak, különösen könyvtörténeti területeken. Az utóbbi hónapokban már nem láttuk nevét tanulmányok alatt: Dankanits Ádám ugyanis a tragikus bukaresti földrengés áldozata lett. 45 éves volt, akárcsak Bretter György. Dankanits korábbi munkái közül megemlítjük az Erasmus világa (Kriterion, 1970) és a Comenius (uo., 1971) köteteket. Több művelődéstörténeti könyve kéziratban maradt s a sors iróniája, hogy ezek egyik legfontosabbja is a földrengés okozta omlás és tűz martaléka lett. Az 1905-ben született Jancsó Elemér a romániai magyar művelődéstörténészek egyik legjelesebbje volt. Tanulmányai a 20-as évek közepétől 1971-ig — halálának évéig — jelentek meg, melyek között alapvetőek az erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaságról és a szabadkőművességről kiadott munkái. Mivel kutatásainak bizonyára több hazai folytatója is akad, hasznos lesz, ha néhány nagyobb művének bibliográfiai adatait ehelyütt is megadjuk: A magyar szabadkőművesség (Kolozsvár, 1936); Aranka György élete (uo., 1939); Bölöni Farkas Sándor (uo., 1942); Bőd Péter önéletírása (uo., 1945); Az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság iratai (Bukarest, 1955); A felvilágosodástól a romantikáig (uo., 1966); A magyam irodalom a felvilágosodás korában (uo., 1969); Irodalomtörténet és időszerűség (uo., 1972); Kortársaim (uo., 1976). Az ezekben közölt tanulmányok alapvető információkat adnak az erdélyi művelődéstörténeti kutatásokhoz. 260
