Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Korek József: A magyar technikai múzeum kezdete, a Magyar Nemzeti Múzeum Kézműtárának rekonstrukciója az egykori sajtó tükrében

Herceg Országunk Nádor ispánya azt óhajtotta, hogy az NM. Technológiai gyűjteményei is szaporíttatnék. Azt is megértvén Ns Keesz István Ur a Tsa Kir. Fabrikák Inspektoránál lévő első kommissárius azt a szép ajánlatot tette, hogy a maga költséges s Tudományos rendeltetésre tett Technológiai Cabinetjét, amely 9000 külömbféle példányokból áll Magyar Országnak által engedék; ha az az ő Magyar Német nyelven készült leírásának kiadására, vagy előre való költség vagy 20 forinttal V. Czed való előre fizetés fogna adattatni a nyolcad rétben három kötetre osztott munkáért, amelyet a Tisztelt Tsászári Királyi Fő Hercegnek kíván ajánlani. Ezen úton a Magyar Nemzet egy jelentős technológiai készületet nyerne s a leírás által minden Fabrikás műveknek ismertetésére juthatna. Ezért a Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanács méltónak tartotta, hogy 1818. december 9-én minden Törvényes Hivatalhoz bocsátott közlevele által buzgón ajánlaná. Tsak ugyan nem lehet kimagyarázni azt a nagy hasznot, amelyet ezen munka a benne megmagyarázott gyűjteményekkel együtt szerezhetne Hazánkban a mezei Gazdáknak Kézi Mestereknek Fabrikásoknak és Kereskedőknek.”

A mű meg is jelent és alapdokumentuma a műszak- és ipartörténet, valamint gyártási folyamatok leírásának. Felöleli az egész monarchia területét. Beosztása: ismerteti a folyamatot, pl. szódagyártás, és utána adja a minták, a gyűjteményi darabok leírását. Sajnos, magyar vonatkozás alig akad benne. A lelőhelyek nagy része Ausztria, ill. Csehország területére esett.

1821. január 1-én Jónás József elhalálozott, s mint a Tudományos Gyűjtemény közli: a természet históriái és a Kézi mesterségek Gyűjteményének gondviselőjéül a nádor Szadler Józsefet, a filozófiai és orvostudományok doktorát, aki már segédőrként a múzeum alkalmazottja volt, őrnek kinevezte.

1822-ben következett be a nagy fejlődés a kézműtárban, amikor Keesz István gyűjteményét hála fejében átadta a múzeumnak, mert a múzeum hathatós segítséget adott az előfizetők gyűjtéséhez. A magyar szöveg, amelyet Márton József bécsi egyetemi tanár írt, előfizetők hiányában nem került kiadásra.

1822. szept. 22-én a természeti gyűjtemények osztályához Frivalszky Imre orvostanárt nevezték ki, s mellette Jány Pál volt a tári „gondár”.

Miller Ferdinánd halálával az igazgatói széket nem töltötték be 1837-ig, amikor Haliczky Antal régész rangidősként, majd 1837—43 között Horváth István könyvtári őr vitték a múzeum ügyeit, mint első tisztviselők. Nincs vezetése a múzeumnak, s Horváthon kívül Sadler szerez nagy tudományos reputációt, mert mint a pesti egyetem orvoskarának tagja és dékánja nádori engedéllyel elfogadja a moszkvai természetvizsgáló társaság, a weimari nagyhercegi minerológiai társulat és a regensburgi füvésztársaság tagságát. A látszólagos tespedés ellenére hatalmas siker született. A nádor közbenjárására 1804-ben a helytartótanács febr. 28-án 4333. sz. körrendeletében kötelezővé tette a hazai nyomtatott könyvek beküldését a Széchényi Könyvtárba. Az 1827. évi ország- gyűlés napirendjén szerepel a honi ipar pártolása, és a helytartótanács 1827. okt. 9-én elrendelte a nyomtatványok kötelező leadását és a gépek modelljeinek egy példányban való megküldését a múzeumba. Ez az első kötelespéldány rendelet a világon a technológia köréből. Az országgyűlés 35. törvénye a rendeletet a nádor iránti megbecsülés miatt szavazta meg, de a megajánlás tettekben alig jelentkezett, viszont serkentő hatását nem lehet vitatni az elkövetkező reformországgyűlésekre és a később Kossuth által alapított Véderő Egyletre 1844. októberében.

16