Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Palágyi Gábor: A csavarról
Észrevételeit * és a megoldásra vonatkozó javaslatát az Institut of Civil Engineers-hez írott levelében fejtette ki. Javaslatában, — mint azt a „Minutes of proceedings of the Institution of Civil Engineers” 1841. június 15-i számában megjelent ismertető írja — kifejti: „A különböző gépgyártók által alkalmazott menetek különbözőségeiből nagy kényelmetlenségek származnak. A javításokról való általános gondoskodás egyben drága és nem kielégítő. Egy bizonyos menet pontos menetmélysége meghatározásának nehézsége a legnagyobb zavart okozza, nevezetesen akkor, ha az nincsen egyszerű viszonyban a használatos hüvelykkel. Ezt a nehézséget tökéletesen ki lehetne küszöbölni egy egységes rendszerrel, amelynél az adott ámérő számára a menet állandó lenne. Ez az elv kiküszöbölné a szerszámok költséges sokféleségét és megszüntetné az ezzel előálló zavart és akadályokat. Ez acsavarok és anyák pazarlását is kiküszöbölné, mely pedig jelenleg kikerülhetetlen. Az utóbbi években a gépgyártás fellendülése ennek a nehézségnek sokasodását okozta, amelyek végülis a rendszer megváltoztatásához kell vezessenek.” Rámutatott arra is, hogy a különböző javítóműhelyekben — elsősorban a vasúti és hajózási területen — annyiféle menetvágót kénytelenek használni, ahány gyárból származnak a berendezések. A gyárosok ugyanis hosszú ideig azt a téves nézetet vallották, hogy rájuk nézve előnyösebb, ha gyártmányaik, vetélytársaik gyártmányaitól még elemeikben is eltérnek. A nehézségeket figyelembe véve, azt a következtetést vonta le, hogy „A megoldás egyetlen hatásos módszere a kiegyezés a közös előnyök érdekében; az érintett felek egy középutat fogadnak el. Ilyen közös alap: a vezető gépészmérnökök által alkalmazott csavarokhoz az átlagos menetemelkedés és -mélység. Ezzel nemcsak az általános konkurencia volna kikapcsolható, hanem minden valószínűséggel meglehetne közelíteni a gyakorlati követelmények igazi alapját.” Alapul a gyárában kipróbált méreteket javasolta. Whitworth fáradozását siker koronázta. Anglia a csavarok menetesztergálásához kifejlesztett eszterga- padokból és szerszámokból sokat szállított a különböző európai országokba és ennek része volt abban, hogy Anglián kívül is széles körben ismertté vált a „whitworth” menet. Az Egyesült Államokban W. Sellers figyelt fel azokra a problémákra, amely a különböző menetekből adódott. Egy — a Franklin Intézetben 1864-ben tartott — előadásán mondotta: ,,A csavarok egységes rendszerének fontosságát a gépészmérnökök oly általánosan elismerik, hogy feleslegesnek látszik előnyeit indokokkal bizonyítani; és amikor elfogadására javaslatot teszek, elegendő lesz ha bizonyítom, hogy az használható és az számos, jelenleg különböző gyárosoknál megtalálható, alkalmazott rendszerekkel szemben fölényben van. Ebben az országban még nem tettek arra kísérletet, hogy ilyen rendszert bevezessenek és minden gyártó olyan rendszert fogadott el, amely neki a legjobbnak és legkényelmesebbnek látszott. Már maga a jelenleg működésben lévő üzemek nagysága és az a terjedelem melyet a gyártás felvett, intenek bennünket arra, hogy egy ilyen alapvető hibát tovább nem szabad tűrni.” A kezdeményezés alapján 1868. májusában a tengerészeti miniszter elrendelte a 60°-os profilszögű „Sellers-menetek” kizárólagos használatát. Rövidesen hivatalos szabványként az United States Standard-menet megjelölést kapta. Az egységes csavarok használata előnyének felismerését bizonyítja egy 1900. januárban Pittsburgból keltezett levél írója Kuncz József. Az amerikai gyárakról beszámolva így ír: 139
