Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Palágyi Gábor: A csavarról

szabja az illető kovács. Ezután kifúrja a csavarmenet fúróval. Majd pedig reszel bele a csavarmenet közzé forgácsejtő nyílást... úgy a hogy az aczélt keménysége kívánja, azután bátran dolgozhat vele, ha edzés után lehűlt.”

Adtak be találmányt „Srófvágó-készülék”-re Budapesten (1895. január), „Srófház-rögzítés”-re Florisdorfban, ,,Srófbiztosítás”-ra New Yorkban (1886. május), „Javított srófház-szerkezet”-re Londonban. Ez utóbbiban Arnold S. javasolja:

„Oliver” prés 1838-ból

„A találmány kétrészes srófházból áll, melynek egyik része a másikba srófolódik, s pedig ellentétes irányban azzal, mely irányban a srófház egyik részének ellentétes tekerülete van a közönséges srófház tekerületével szemben.”

Withworth az egységesítés kezdeményezője

A nagy tömegben gyártott csavarok esetében nagy hátrányt jelentett, hogy azok igen különböztek egymástól, és gyakorlatilag a csavarokat a hozzávaló anyával össze kellett jelölni.

Ekkor koett színre Joseph Whitworth manchesteri gyáros, aki korábban Maudslay gyaiában dolgozott. Már ott megismerkedett a csavargyártási eljárásokkal, de mint gyáros ismerte fel az egyforma — ma szabványosnak nevezett — csavarok használatának előnyeit.

138