Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Korek József: A magyar technikai múzeum kezdete, a Magyar Nemzeti Múzeum Kézműtárának rekonstrukciója az egykori sajtó tükrében

alakulására, összegyűjtésére irányuló törekvéseket valósítja meg. A felvilágosodás előtérbe helyezte a tudományokat, de ellenhatásként a kialakuló nemzeti törekvések a nyelvművelésben látták a nemzeti önállóság kiinduló pontját, és az irodalommal együtt a könyvtár került az érdeklődés középpontjába. A nádor elgondolása — mint említettük — teljes gyűjtemény kialakítása volt, ami már 1803-ban megnyilatkozik. Az első leltárkönyvet Miller Ferdinánd vezette. Szándéka e könyv címéből is kitűnik: Protocollum Petriopholorum quorum Studio Munifestita Generosula Nationale Hungaricum MDCCCIII „Ni- meris et aliquid Nature Productis, Numis, Armis, Antiquitatibus, Raribus, Ma- chinis mechanicis, manujacturus, Preciosis Artefactis, Statuis Arc Parato Fun- dabioribus aliqual Donis.”

A nádor bölcsessége és útmutatása révén készült el az 1807. országgyűlésre Miller Ferdinánd akkori könyvtárőr ellaboratuma latin és magyar nyelven, amely a Nemzet Gyűjtemények Tárházának felállításával elindította a műszaktörténeti emlékek gyűjtését. A tervezet magyar nyelvű részében az alábbiakat írja: „Ezen Magyar Tudományoknak szentelt Oltárt felékesíteni kívánjuk ..., és különös Nemzeti szorgalomnak Találmányai, mesterséges-munkák, s más nemű Drágaságok, vagy látásra méltó kézi-munkák, a’mellyek bár inkább ide behozattatnának, mint sem hogy szoros magános falak között hol itt, hogy amott minden haszon nélkül penészedjenek, és portól motskittas- sanak.”

A cél világos. A magyarországi kézműves, manufaktura-ipar kifejlesztése a kezdődő kapitalizmus időszakában, amely a brit és francia példák nyomán élesztője lesz a művészi iparnak, az iparosodásnak, a szakember-nevelésnek. A gyűjteményt Kézműves-Gyűjtemény néven kívánja felállítani a .Természeti Alkotások keretén belül. Szükségességét ezzel indokolja: „Szorosan a ,három természet' szakaszaihoz köttetnek a’ Kézi ’s Míves munkák, a’mellyek gyorsan gyakorlott Mesterek’ szorgalmaik által a’ nyers és természetes testeket mindenféle formákba az emberi életnek szükségére úgy átváltoztatják, hogy Európának legpallérozottabb Nemzeteinél a’ Kereskedésnek legelsőbb tárgyává változnak, és általuk vagy külső kincseket a’ magok Tartományokban hoznak, vagy a’ magokénak kivitetéseit hátráltatják. Meg kelletik ugyan vallanunk, hogy Hazánk sokkal utóbb járul ebben a’ dologban közel fekvő Austriának minden Tartományainál, vagy azért, hogy némellyek a’ Magyarokat tsak a’ termesztők határaikban tartandóknak vélik; vagy pedig mivel a’ Magyar a’ maga pénzeit kéttséges nyereségnek reményére bízni nem akarja. Mindazáltal országunk nem olly szegény, hogy Polgárai a’ Technológiában semmi előmenetelt ne tettek volna, azt megmutatja azon Könyvetske, melly Nagy-Váradon 1793-ik Eszetendőben 8-ad rész formában ezen tzím alatt kiadatott: Schedium de praesenti statu Fabricarum, et Manufacturarum in Hungária; ezen munkát már most bővítésekkel gazdagítani lehetne. — Akár melly tsekéllyek légyenek azon gyorsaságnak alkotmányai, a’mellyek benne előszámláltatnak; de még is bizonyánya ollyanok, hogy egy Boltozatot az Országi-Gyűjtemények’ Tárházában megérdemelnek, bizonyságul szolgálnak mind külsőknek, mind Hazabélieknek, hogy a’ Magyarok erről a’ pallérozásnak és tökélletességnek ágáról sem felejtkeztek el.”

Az okfejtés világos, érződik benne a kezdeti reformkori gondolat: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók. A módszer, ahogyan Miller a „Könyv- Gyűjteményről, Pénz-Gyűjteményről, Pecsétekből, Régiségekből, Fegyverekből, természeti alkotmányokból, márványokból, képes gyűjteményekből álló Nem12