Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Korek József: A magyar technikai múzeum kezdete, a Magyar Nemzeti Múzeum Kézműtárának rekonstrukciója az egykori sajtó tükrében
Hild János 1807-ben készült múzeumterve zeti Tárházat” kifejleszteni kívánta, a „Kéz Míves Gyűjteményre” az alábbi javaslatot tette: „A kéz-Mívesi munkák ditséretét még eddig a’ szerentse nékünk irigyelni látszatott; de a’ kereskedés méllyebb gyökereket vervén, valóban nagy reménység tündöklik, hogy a’ Kézi-’s Míves-Mesterek’ a’magok remek munkájó- kat jó kedvel béadják, a’ munkájok’ ’s hírek’ nagyobb ’a szaporább elterjesztések végett. Mind addig elégedjünk meg azon kevéssel, a’ mit ezen Intézetnek elterjesztett híre kevés költséggel egybe szerez. Lésznek bizonyára ollyanok, a’ kik a’magok igyekezetekkel készült Kézi-munkájokat vagy ingyen, pedig illendő áron bémutatják. Jóllehet még így is hihetetlen, hogy ezen Kéz-Míves- gyűjtemény egy bizonyos jövedelem nélkül felállítathasson, és megmaradhasson: — Mindazonáltal annyi ’s oily Nagy Hírű Hazafiaktól mást nem várhatunk, mint hogy által látván illy gyűjteménynek a’ Kereskedelemben való nagy hasznát, ezen a’ fogyatkozáson is bőkézzel segítenek.” Az előterjesztés ebben a gyűjteményi ágban is a hazafiúi áldozatkészségre appellált, de szükségét érzi a vásárlási alapnak, amely a tervezetben előremutató vonás. A gyűjtemény kezeléséhez „a kéz-míves munkák és a természeti alkotmányok gyűjteményéhez rendeltetik ismét egy Őrző, azon tudományokban, amelyek Tiszteikhez tartozandók, gyakorlott, a ki a Vendégektől a maga magyarázásának módja miatt kedveltessék, és a kinek szorgalmában, tudományában s a dolgoknak jó elrendezésében megnyugodni lehessen; az oldalához adandó Segéd természetétől a természet-történeti Tudományban hajlandó légyen lajstromozásban foglalatoskodjék.” A természettudományok XVII—XVIII. századi nagy arányú fellendülése, az akadémiák, tudós társaságok, társulatok létrejöttével elsősorban az őslénytár, ásványtár, botanika, zoológia gyűjtésére és rendszerezésére irányult, s ez meghatározója lett a természetiek gyűjteményébe beosztott kézműipari, technológiai anyagnak. Azzal, hogy az éremtár után Széchényi Ferencné Festetics Júlia 1809-ben ásványgyűjteményének átengedésével megveti alapját a természe13