Technikatörténeti szemle 10. (1978)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Kocsis E.–Bugyi B.–Végh J.: Magyar úttörők a röntgen-cső továbbfejlesztésében és alkalmazásában

úgy készültek, hogy az első felvétel után a sugárzó csövet kissé odébb tolta és még egy felvételt csinált. A kicsinyített képeket sztereoszkópos képnézővel lehetett szemlélni. Később az ilyenfajta röntgen-képeknek jelentős szerep jutott az orvosi vizsgálatban. Schuller Alajos 1896-ban eredeti magyarázatát igyekezett adni a röntgensugarak keletkezésének. Strauss Ármin ugyancsak 1896-ban kísérleti vizsgálatot végzett arra nézve, hogy a kisülési cső légritkításának foka milyen befolyással van a röntgensugarak keletkezésére, s főként a fényképező hatást tanulmányozta. Strauss műegyetemi professzor 1897-ben már az általa készített röntgen-tubusokról szólt, így őt tekinthetjük a röntgen technikában ma már nélkülözhetetlen röntgentubus feltalálójának. Az Eötvös kezdeményezte — s eddig csak fizikusok által végzett — kísérletek elé csakhamar akadályok gördültek, mert a Puluj gyártotta drága külföldi áru gyorsan tönkrement. A benne levő foszforeszkáló kalcium-szulfid ui. ,,az erős elektromos kisülések következtében megbomlott és a felszabadult kénes gázok a lámpa légüres terét megrontották" (6). A további kutatások érdekében Eötvös felkérte Kiss Károlyt a röntgen lámpák szerkezeti hibájának kiküszöbölésére. Kiss éppen akkor érkezett haza Würzburgból, mert 1896. január végét Röntgennél töltötte az új sugárzás tanulmányozásával. Eleget tett tehát Eötvös kívánságának és a frissen szerzett tapasztalatok hatása alatt Intézetében elkészítette az első magyar röntgenlámpákat platina elektródokkal. Ezek a Puluj és Edison gyártotta lámpáknál nemcsak sokkal tartósabbaknak bizonyultak, hanem lényegesen nagyobb terhelhetőségük, s ezzel arányos teljesítményük folytán az expozíciós időt lecsökkentették az eddigi 1—2 óra helyett „bűvös másodpercekre". Kiss Károly a legjobban bevált típusát a honfoglalás ezredéves fordulójáról „Milléniumi lámpának" nevezte el és azonnal elvitte ajándékba Röntgennek. Kiss lámpáját Röntgen nagy elismeréssel fogadta és kijelentette, hogy a világon akkor ismert három röntgenlámpagyár készítményei közül ezek a legtökéletesebbek, a velük készített felvételek pedig a legjobbak. Bár Röntgen nem utal a lámpa eredetére, kétségtelen tény, hogy második közleményében már nehézfém antikatódú lámpával végzett kísérletekről számol be (7). Kiss lámpáit — akárcsak Röntgen a felfedezését — nem szabadalmaztatta. Kétségtelen azonban, hogy az itthon beszerezhető, olcsó röntgenlámpa hazánkban is fellendítette a röntgenológia fejlődését. Ebben döntő szerepet játszott, hogy Kiss Károly már 1896. február 8-án megnyitotta az Állami Üvegtechnikai Intézet helyiségeiben az első magyar röntgenlaboratóriumot (4. ábra). Kiss Károly a röntgenlaborban a technikai műveleteket végezte orvosok számára. Erre később még visszatérünk. Az orvosi röntgendiagnosztika kezdetei A Budapesti Királyi Orvosi Egyesület 1896. január 18-án megtartott szokásos szombati előadóülésén Hőgyes Endre orvosprofesszor ismertette és előremutatóan értékelte Röntgen nagy felfedezését. Emberi embrióról, békáról készített röntgenfelvételeket mutatott be. (Kérésére Klupáthy készítette azokat.) Ezek az első nem emberi kézről készített biológiai vonatkozású röntgenfelvéte-